A magyar pénzügyi közvetítő rendszer minden belső és külső intézkedés ellenére stabil – mondta Szász Károly a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) legfrissebb kockázati jelentésének eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. A PSZÁF elnöke szerint a magyar piacon tapasztalható jelenségek összhangban állnak az európai trendekkel, mivel az európai adósságválság, a pénzügyi szektor aktivitásának csökkenése, illetve a külföldi felügyeletek vagy tulajdonosi intézkedések negatívan hatnak a magyarországi szereplők jövedelmezőségére is.

Emellett a hazai gazdasági növekedés hiánya miatt a közvetítőrendszer termékei iránt csökken a kereslet, illetve lassul a rendszer tisztulási, megújulási képessége. Magyarországon további problémát jelentenek a költségvetési hiánnyal kapcsolatos bizonytalanságok, illetve a hiányfinanszírozásban való részvétel maga és módja is kérdéses.

A bankrendszerről szólva a PSZÁF elnöke elmondta, hogy működése stabil, tőkeellátottsága megfelelő, bár korábbi előnye lassan erodálódik. A magyar bankrendszernek jelenleg 14,8 százalékos a tőkemegfelelése, ami európai összehasonlításban is igen jó, ráadásul a minőségi tőkeelemek túlsúlya is nagy, így 12,6 százalékos az alapvető tőke aránya.

Ez a szint, bár továbbra is jó, azonban már nem olyan kiugróan erős, mint néhány évvel ezelőtt volt. A PSZÁF elnöke úgy véli: a bankrendszer korábbi előnye fokozatosan erodálódik, különös tekintettel arra, hogy az újabb tőkemegfelelési előírások szigorodásával a környező piacok bankjai jóval magasabb tőkemegfelelési szinteket fognak megállapítani a jövőben.

A magyar bankrendszer likviditása is biztosított, elsősorban a külföldi tulajdonosok tőkeinjekciói miatt. Így 2008 óta a bankrendszer több mint 1300 milliárd forint tőkét kapott, csak az előző fél évben 480 milliárdot (elsősorban a devizahitelek végtörlesztése okozta veszteségek miatt). Ez annak is köszönhető, hogy a PSZÁF mindig fellépett a külföldi tulajdonosoknál, hogy a megfelelő tőkeszintet biztosítsák. A fedezettség kapcsán a felügyelet nemcsak a Basel II-ben megszabott 8 százalékos fedezettséget követelhette meg, hanem a portfólió bedőlési valószínűsége alapján plusz tőkefedezettségi szintet is előírhatott, amivel a vállalati portfólióban 156 milliárd, a lakosságiban 110 milliárd forint többlettőke képzését íra elő a hitelintézeteknek.

Ugyanakkor negatív elem, hogy nem látható javulás elsősorban a vállalati portfólióban, ahol jelenleg 17,6 százalék a nem teljesítők aránya, ám Szász Károly szerint ez még nem a mélypont, így a későbbiekben 20 százalék fölé nőhet a bedőlt vállalati hitelek aránya. A háztartási hiteleknél viszont óvatos optimizmusra ad alapot, hogy a romlás üteme mérséklődött. Ez elsősorban az árfolyamgát, az eszközkezelő beindulásának tudható be – fogalmazott. Bár a lakossági hitelállomány teljes mértékben értékfedezett, azonban a PSZÁF elnöke úgy látja, hogy a bankoknak nem szabad a bedőlt hiteleik fedezetét egyszerre piacra dobni.

Egy ilyen lépés ugyanis a mai nyomott lakáspiacon beláthatatlan helyzetet okozhat. Az intézeteket ezért arra ösztönzik, hogy maradhatnak a portfólióban, és kellő türelemmel, illetve a piaci helyzet kedvező változásával fokozatosan oldják fel ezeket a problémákat. A bankok láthatóan törekednek arra, hogy lehetőség szerint még ne írják le a veszteségeiket, azaz valahogy a mérlegen belül tartják a bedőlt hiteleket. Így az első két negyedévben a kényszerintézkedések tényleges kijelölése elmarad a lehetséges szinttől: míg korábban az adott kvótának a 84 százalékát használták ki a hitelintézetek, addig ez 70 százalékra csökkent le, mivel több nagy bank van, amely együttműködik az eszközkezelővel.

A nemteljesítő állomány növekedése és a hitelkihelyezés válság utáni szigorítása is hozzájárult ahhoz, hogy jelentősen csökkent az itteni bankok hitelkihelyezési aktivitása: a mérlegfőösszeg összességében 2,8 százalékkal zsugorodott. A PSZÁF-nál úgy látják: a fő problémát jelenleg a hitelkereslet hiánya jelenti. A kereslet növekedésével a bankok a jelenlegi tőkeszintjük mellett jóval nagyobb hitelezésre is képesek lehetnek.

Vörös Erika, az elemzési főosztály vezetője elmondta: a bankrendszer likvid, jelenleg akár négyezermilliárd forint hitelkihelyezésre fordítható tőke van a rendszerben – igaz, ez úgy értendő, hogy ha a bankok a hitelkihelyezésben, illetve kockázattűrésben "elmennek a falig", ám mindenképpen több ezermilliárdnyi tartalék van a bankoknál.

A bankrendszer eredményessége jelentősen romlott, ám itt azt lehet megfigyelni, hogy differenciálódott a piac. Így az idei 11 milliárdos eredmény zömét három hitelintézet adta, míg a veszteség javát is csak néhány szereplő termelte ki. Hasonló polarizálódás figyelhető meg a bankközi forintbetétpiacon, ahol amellett, hogy a piac összességében csökkent, a korábbi nagyjából egyenrangú szereplők helyett egy bank meghatározó szereplővé nőtte ki magát.

A többi pénzügyi szektorban a bankokkal ellentétes folyamatok figyelhetőek meg. A szövetkezeti hitelintézeti szektor például az egyetlen, ami visztonylag stabil jövedelmezőséggel rendelkezik ma is – áll a PSZÁF jelentésében, ami javarészt annak tudható be, hogy a végtörlesztésből tudtak profitálni, ügyfeleket, piacot szereztek. Ugyanakkor ez a folyamat a végtörlesztés lecsengésével megállt. A pénzügyi vállalkozásoknál viszont a gazdasági aktivitás csökkenése a cégek jövedelmezőségének a csökkenését hozta.

A biztosítóknál is az aktivitás, az értékesítés csökkenése látható, ráadásul egyes szolgáltatások, például a befektetéshez kötött, úgynevezett unit-linked biztosítások esetében nő a visszavásárlások aránya. Ugyanakkor a biztosítási szektor tőkésítettsége stabil, továbbá viszonylagosan erős, határon átnyúló tevékenység a jellemző, vannak termékek – hitelbiztosítás – amelyek kizárólag ilyen, cross-border formában érhetőek el. (Igaz, a PSZÁF legfrissebb adatai e körben csak 2010-esek, ám azt mutatják, hogy a belföldi piac 3,5 százalékát adták a határon átnyúló szolgáltatások.)