Súlyos recesszió vár Magyarországra
A nemzetközi szervezet külön említi Magyarországot - Nagy-Britanniával, Izlanddal, Írországgal, Luxembourggal, Spanyolországgal és Törökországgal együtt -, ahol a visszaesés különösen súlyos lesz.
Az OECD értékelése szerint hazánkban mint a "válságnak leginkább kitett közép-európai országban" 2009-ben visszaesik a gazdasági tevékenység. Az magyar gazdaság élénkülése később a világkereskedelem bővülésével és a nemzetközi pénzügyi támogatás jóvoltából az ország iránti bizalom erősödésével várható.
A jelentés szerint Magyarországon a legsürgősebben megoldandó feladat a bankok kockázatkezelésének javítása, tekintettel a háztartások külföldi valutában fennálló tartozására. Folytatni kell a költségvetés finanszírozhatóságára irányuló erőfeszítéseket, hogy majd mérsékelni lehessen az adókat és a társadalombiztosítás hiányát.
A szervezet szerint a jövőre a 30 OECD-tagországban a gazdasági teljesítmény várhatóan 0,4 százalékkal fog csökkenni szemben az idén várható 1,4 százalékos növekedéssel szemben. Ennek következményeként 8 millióval növekedhet a munkanélküliek száma a következő két évben, a munkanélküliségi ráta jövőre 6,9 százalékra, 2010-ben 7,2 százalékra emelkedhet az idei 5,9 százalékról.
A három legfontosabb gazdasági térségre vonatkozó jövő évi előrejelzés többé-kevésbé megegyezik azzal az előzetes elemzéssel, amit a G20 tanácskozása előtt tett közzé a nemzetközi szervezet. A különbség annyi, hogy az eruóövezetben várható csökkenést korábban 0,5 százalékra várta az OECD, míg jelenleg 0,6 százalékos csökkenéssel számol az idei 1 százalékos növekedés után.
Az Egyesült Államokba a gazdaság valószínűleg 0,9 százalékkal fog zsugorodni jövőre az idén várható 1,4 százalékos növekedést követően. Japánban 0,1 százalékos csökkenéssel számol az OECD az idei 0,5 százalékos növekedés után.
Az elemzők úgy látják, hogy a fejlett világ egy olyan hanyatló pályára került, ahonnan várhatóan csak legkevesebb négy negyedév alatt tud elmozdulni. Miután a növekedés beindulhat a jövő év második felében, az OECD arra számít, hogy 2010-ben 1,5 százalékos lesz a növekedés a 30 tagországban.
Az OECD vezető közgazdásza, Claus Schmidt-Hebel szerint "a bankszektorba vetett bizalom helyreállítását és a likviditás növelését célzó gyors és erőteljes politikai akcióknak köszönhetően viszonylag rövid ideig tartott a pánik, mindamellett a pénzügyi intézményeknek még javítaniuk kell helyzetüket".
A vezető közgazdász úgy látja, hogy ez még el fog tartani egy darabig, s vannak a kiigazítási folyamatnak jelentős bizonytalanságai is. Elsősorban olyan szempontból, hogy milyen gyorsan lehet úrrá lenni a pénzügyi válságon. Az OCED feltevése szerint a szeptember közepe óta tartó stressz rövid életű lesz, utána azonban - nagyjából 2009 végéig - enyhül a nyomás, s ezt követi majd a fokozatos normalizálódás.
Optimistább EBRD-várakozások
Kevésbé látja borúsnak a jövőt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) amely jövőre 0,5 százalékos GDP-növekedést jósol Magyarországon. Az EBRD az átalakuló térségről kedden kiadott éves jelentésben – Transition Report 2008- ismét Magyarország kapta az idén is a legjobb osztályzatokat. Igaz, a jelentés leszögezi: a kedvezményezett térség egészének kilátásai tíz éve nem voltak olyan bizonytalanok, mint most.
Az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 28 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását felmérő, elemzésből kitűnik, hogy az egyes átalakulási kategóriákra adott osztályzati listán Magyarország továbbra is osztályelső. Így a piaci átalakulásban elért haladásra még 1994-ben kidolgozott, 1-től 4 pluszig terjedő EBRD-osztályzati csoportban az átlagos magyar osztályzat 3,96, amellyel Magyarország a teljes mezőnyt vezeti.
Az infrastrukturális átalakulás kategóriájában az EBRD 28 kedvezményezett országa közül csak Magyarországnak van négyese - 4 mínusszal -, a többi térségi ország e besorolása 1 és 3 plusz között változik.Magyarország három kategóriára - kisvállalati privatizáció, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer - 4 pluszt kapott. Az EBRD által az osztályzatokhoz fűzött metodikai magyarázat szerint a 4 plusz besorolás az iparosodott piacgazdaságok fejlettségi színvonalát jelenti.
Ugyanakkor a bizonytalanságot erősíti a Transition Report 2008 szerint az tapasztalati megfigyelés, hogy a nagy európai bankok szigorítják a hitelezési szabványokat a hazai piacokon, ami a feltörekvő piacokra, és az ottani banki érdekeltségekhez áramló hitelkihelyezések csökkenésével jár. Az EBRD szerint szoros együttműködés szükséges az anyabankok és az érdekeltségek országainak felügyeleti szervei között annak érdekében, hogy a nyugat-európai bankok stabilizálására irányuló erőfeszítések során vegyék figyelembe az átalakuló térségbeli érdekeltségekre gyakorolt hatást is.
Az EBRD épp a napokban jelentette be Londonban, hogy az eddigi "kivonulási" folyamatot visszafordítva a közép-európai EU-tagállamok támogatását is növelni fogja a súlyos globális pénzügyi válság miatt. Thomas Mirow bankelnök a múlt héten levélben értesítette a részvényes kormányokat arról, hogy a pénzintézet 2009-ben 7 milliárd euróig terjedő finanszírozást tervez a kedvezményezett országokban. Ez magasabb összeg lenne, mint amennyit az EBRD a korábbi évek bármelyikében folyósított, és több mint 1 milliárd euróval, csaknem 20 százalékkal haladná meg a jövő évre kidolgozott eredeti finanszírozási tervet.
A többlet felét a fejlettebb közép-európai térségnek szánják. Ennek előzményeként Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő levélben fordult az EBRD elnökéhez és a pénzintézet részvényes kormányaihoz, kérve, hogy a bank a befektetések csökkentése helyett jelentősen növelje a Közép-Európának nyújtott finanszírozásokat a válság miatt.
