Támogatni kell a szakképzést és továbbképzést, elő kell segíteni a nemzetközi nagyvállalatok és a helyi beszállítók közötti jobb integrációt, lehetőség szerint be kell szüntetni a torzító hatású ösztönzők alkalmazását - hangsúlyozta Simor András a Brüsszeli Gazdasági Fórum nevű rendezvényen.

Megítélése szerint miközben jelenleg egyes területeken - így az egészségügyi ellátásban - túl alacsony a költségvetési kiadások szintje, más területeken - például az általános kormányzati kiadások tekintetében - túlköltekezés mutatkozik Magyarországon.

Előadásában az MNB-elnök kitért arra, hogy a válság előtti években a magyar gazdaság növekedését egyre növekvő mértékben alapozták a külső finanszírozási forrásokra. A válság kitörésekor magas volt az államadósság, de ennél is nagyobb aggodalomra adott okot, hogy a növekedés - az államháztartási hiány felduzzadása ellenére - már a válság előtt is lanyha volt. A magas külföldi adósság és a gyenge növekedési várakozások következtében Magyarországot az elsők között érte 2008-ban a pénzügyi "bizalmi sokk".

Simor András szerint Magyarország kénytelen úgy törekedni a növekedésre, hogy eközben külső egyenlege jobban közelítsen az egyensúlyi helyzethez. Ebből az következik, hogy a növekedést az exportnak és a beruházásoknak kell vezérelniük - szögezte le. A háztartások megtakarításainak növekedniük kell, a hitel bővülésének lassúbbnak kell lennie, mint amilyen dinamika a válság előtt volt tapasztalható.

Ez - a remélhetőleg a termelékenységhez kapcsolódó reálbér-növekedésnek és a prudensebb banki magatartásnak köszönhetően - mérsékeltebb fogyasztásbővüléshez fog vezetni. Így lehet stabilizálni, idővel pedig csökkenteni a háztartások eladósodottságát, ami nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott növekedési pályához - fejtette ki.