"Több mint háromnegyed évvel a választások előtt nem a kampány a legfontosabb az emberek számára; szócsépléssel nem lehet kormányozni; megoldást kellene keresniük a hihetetlen magasságokba szökött benzinárakra" - címezte üzenetét Rogán Antal 2005 szeptemberében az akkor ellenzéki Fidesz kampányfőnökeként az akkori kormánypártoknak.

Néhány nappal később sajtótájékoztatón követelte az akkor 280-290 forintos benzinár 20-25 forintos csökkentését az áfa és a jövedéki adó mérséklésével. Erre az akkori kormány tíz forinttal csökkentette a benzinár adótartalmát: ezt Rogán Antal úgy jellemezte, hogy se nem bátor, se nem igazságos.

Rogán Antal, Orbán Viktor és a Fidesz más képviselői az ellenzéki nyolc év során közel száz önálló kezdeményezésben álltak ki a benzin- és gázolajárak azonnali, nagyarányú csökkentése érdekében. A Fidesz kormányon eddig az adón keresztül mérsékelte a fuvarozók és növelte a lakosság gázolajárát.

Rogán Antal mai, az immár kétharmaddal kormányzó frakció vezetőjeként rezsicsökkentés-témában tartott sajtótájékoztatóján lapunk kérdésére megerősítette, többek között a PB-gázpiacon is tervezik a 10 százalékos árcsökkentést. Ennek végrehajtása érdekében felvették a kapcsolatot a meghatározó piaci szereplőkkel, és már látja a július 1-jei árcsökkentés kereteit. (A tárgyalások tényét a szakszövetségnél, illetve a legnagyobb piaci szereplőnél lapunknak nem erősítették meg.)

Kérdésünket, miszerint ha a szabadáras, versengő cégek alkotta PB-piacon látják módját a 10 százalékos árcsökkentésnek, akkor lehetséges-e 10 százalékos árcsökkentés a hasonló felépítésű üzemanyagpiacon, elhárította. Indoklása szerint a PB-piac oligopol, lényegében egy-két cég látja el a fogyasztókat. Megjegyzésünkre, hogy az üzemanyag-nagykereskedelmi piacot is egy cég uralja – a Mol –, leszögezte, hogy az üzemanyag-kiskereskedelemben viszont több a szereplő, és a nagykereskedő "bármikor kikerülhető".

Másrészt nyomatékosította: most a kormányzat a közmű-, vagyis többek között a fűtési költségekre összpontosít, amibe – a KSH módszertana szerint – az üzemanyag nem értendő bele.

Rogán Antal szavaiból úgy tűnik, hogy a Fidesz terveiben nem szerepel az üzemanyagárak hasonló mértékű csökkentése.

Múlt hét csütörtökön Kósa Lajos Fidesz-alelnök tájékoztatóján kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy július 1-től a PB mellett 10 százalékkal tervezik mérsékelni a kéményseprés díjait is.

Ennek kapcsán úgy fogalmazott, vizsgálataik indokolatlanul nagyarányú területi különbségekre utalnak, így július elsejétől egyes térségekben akár 10 százaléknál nagyobb kéményseprési ármérséklést is el tud képzelni.

A sajtótájékoztató fókusza a kormány által gyújtópontba állított rezsicsökkentés volt. A frakcióvezető bemutatott egy számítást, miszerint az áram- és gázszolgáltatók összesített adózott nyeresége az 1995-ös privatizációk és 2011 között 1040 milliárd forint volt, mint mondta, a külföldi befektetők "ennyit vihettek haza". Hozzátette, a szociálliberális kormányok időszaka alatt, 2002 és 2010 között megkétszereződött a nyereségszint; 2010 után ismét mérséklődött.

Kérdésünkre, hogy a nyereségből mennyit vontak ki a külföldi tulajdonosok és mennyit forgattak vissza a cégekbe, közölte: erről külön kimutatást nem végeztek, de biztos benne, hogy több mint 90 százalékot hazavittek.

Mindezt annak alátámasztásaként közölte, hogy a szolgáltatóknak van miből állniuk a rezsicsökkentést. (A kormány január 1-től 10 százalékkal csökkentette a lakossági áram-, gáz- és távhődíjakat.) Kérdésünkre, miszerint számításaik szerint mekkora további ármérséklést bírnának ki az energiacégek, emlékeztetett a tegnap elfogadott új törvényre, mely szerint a kabinet szabályozhatja a fejlesztéseket és a minőségi mutatókat is.

A új törvény a frakcióvezető szerint biztosítja, hogy a közműcégek nem számíthatnak fel lakossági szolgáltatásukra profitot. Felvetésünkre, miszerint ez azt jelenti-e, hogy mostantól az energiaszolgáltatóknál megtiltják a profitot, jelezte: ez nem azt jelenti, hogy mostantól az energiacégek hatékonyságjavítás révén ne termelhetnének nyereséget. Csupán azt a "logikát" vették ki az árszabályozásból, mely szerint a privatizációkor 8 százalékos elismert profitot garantáltak az energiabefektetőknek. (Szakértők szerint a nyereséggarancia már 2009-ben kikerült az árszabályozásból, és az energiaszolgáltatók külön mért lakossági szolgáltatása évek óta veszteséges.)

Rogán Antal emlékeztetett képviselőtársa, Németh Szilárd törvényjavaslatára is, amely többek között július 1-től a januárban érvényes lakossági víz- és szemétdíjak 10 százalékos csökkentését irányozza elő.