Rezsicsökkentés: A cégek százmilliókat fizethetnek ügyfeleiknek
Értesülésünk szerint a vizsgálatok alig egy hete indultak; Fülöp Zsuzsannától, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivőjétől megtudtuk, az eljárások még zajlanak. Cégnevekről egyelőre nem beszélnek: egyes forrásaink szerint az összes nagy, ismert távhőtársaság érintett, mások szerint csak néhány kisebb. Ekkora összeg alapjaiban rengetheti meg az iparág anyagi helyzetét. „A Fidesz a pártpropaganda miatt feláldozza a távhőcégeket” – véli egy olvasónk.
A kormány az áram- és gázszolgáltatóktól eltérően a távhőszolgáltatók számára nem februártól, hanem májustól írta elő először a számlán a januári tízszázalékos rezsicsökkentés elkülönített feltüntetését. A július 1-jétől hatályos új előírások szerint „színes háttérrel” kell kiemelni, hogy a fogyasztó az adott hónapban, illetve január elseje óta összesen mennyit spórolt a kormány intézkedései révén. Azóta a több mint hatszázezer hazai lakossági távhőfogyasztó a több mint száz lakossági távhőszolgáltatótól egy új havi számlát kapott.
A képviselő – az MTI tudósítása szerint – tájékoztatóján emlékeztetett, hogy a csökkentés mértékéről szóló két számot színes háttérben kell jelezni, ám több szolgáltató azt nem tüntette fel, vagy hiányosan informálta az embereket, például nem mutatta ki a csökkentés göngyölített hatását. Egyes szolgáltatók, noha e szabályokat betartották, az NFH-t már nem előírásszerűen tájékoztatták, amivel „meg akarták téveszteni, lépre akarták csalni a hatóságot”. Hozzátette: a törvény akár százmillió forintos bírság kiszabását is lehetővé teszi az előírásokat megszegő szolgáltatókkal szemben (a kötbéren túl), a hatóság azonban a fokozatosság elvét vallja. Szerinte a vizsgálat egy hónapig tartott.
Fülöp Zsuzsanna leszögezte: az NFH felé küldött előzetes beszámolók alapján merült fel a gyanú a tíz távhővállalkozás számlaképét illetően. A szóban forgó cégek ügyében még nem született elsőfokú határozat, akár ezek, akár más társaságok kapcsán merülhetnek még fel új adatok, és a majdan megszülető elsőfokú, esetleg bírságot is tartalmazó határozatok ellen is érkezhet fellebbezés.
Kérdésünkre, miszerint miért rendszeresen egy parlamenti képviselő számol be a hatóság folyamatban lévő ellenőrzéseiről, rögzítette: az NFH és Németh Szilárd is tagja a rezsicsökkentési munkabizottságnak, a képviselő akár itt is juthat információkhoz, amit természetesen szabadon felhasználhat.
Cégneveket egyikük sem említett, igen változatos találgatásoknak teret adva. Lapunknak egyaránt megbízható források egymásnak homlokegyenest ellentmondó információkról számoltak be. Az egyik szerint az összes nagyobb városi távhőszolgáltató számíthat kötbérfizetésre. Mivel ezek a cégek vélhetőleg tényleg igyekeztek betű szerint betartani az új szabályokat, ez azt a gyanút erősíti, hogy a Fidesznél a népszerű lakossági intézkedések felülírják az önkormányzati cégek védelmét.
Más forrásaink szerint valójában nem tíz, hanem mintegy hatvan vizsgálat indult. Ezekből valóban tíz eset volt gyanús, de nem a nagy, hanem a kisebb távhőcégek között. Sok távhőfogyasztó egyszerűen azért kap vissza tízezer forintot, mert a számláján pontosan feltüntetett két rezsicsökkentési szám háttere szürkére és nem színesre sikerült – állítják. Ezt a verziót erősíti az 56 ezer problémás esetnek a fogyasztók hatszázezres számára vetített viszonylag alacsony mértéke is.
A vizsgálatok nyomán a távhővállalkozásoknak összesen 560 millió forint kötbért kell kifizetniük. Szakértők figyelmeztetnek, hogy ez nagyságrendekkel komolyabb terheket ró az energiatársaságokra, mint az eddigi fogyasztóvédelmi bírság. Mivel egy átlagos fogyasztó éves fűtésszámlája 160-170 ezer forint körül mozog, számításunk szerint a 10 ezer forint körülbelül megegyezik egy távhővállalkozás egy lakossági fogyasztóra vetített teljes éves nyereségével. Ráadásul a távhőszolgáltatók évek óta arra panaszkodnak, hogy legtöbbjük már rég nem a nyereségesség, hanem a működőképesség határán inog.
Szakértők szerint ez esetben nem lesz alkalmazható az az önkormányzati távhőcégeket már többször – például a januári tízszázalékos díjcsökkentés során is – megmentő trükk sem, miszerint a többletköltségeket az állam az áramfogyasztók befizetéseiből állja. A csökkentés tehát az érintett cégek közül azokat, amelyek összes számlája hibásnak minősült, padlóra küldheti. A Fidesz-kormány tehát a kötbértörvény életbelépése óta először épp önkormányzati társaságokon statuál példát egy, a Fidesz sulykolta kommunikáció ellenére nem túl fajsúlyos, bár tételesen valóban törvénysértő hiba okán.
