Lezártnak tekintik a kormány az elmúlt évek privatizációs folyamatát, s immár az állami vagyon megtartásával és gyarapításával számol a kabinet, ez húzódik meg a Rába tervezett megvásárlása mögött. Az elmúlt időszakban sokszor hallott mondatokat ezúttal Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára mondta el, ezúttal a győri cég részvényeire tett hétfői nyilvános ajánlattétel kapcsán tartott tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Az államtitkár újabb részletekkel nem fárasztotta hallgatóságát, miután további indokokat sorolva a hétfőn kiadott minisztériumi sajtóközleményt felolvasta.

Újságírói kérdésre, hogy milyen gyakorlati cél húzódik meg valójában a döntés mögött úgy válaszolt: a Rába célja, hogy a gyártási kapacitását növelje. Hogy ez lehet-e valamilyen állami buszgyártás megrendelése, arra úgy reagált: a tartósan eredményes buszgyártás fenntartásához évi 10-12 ezer jármű értékesítése szükségeltetik. A magyarországi igény évi 600-1000-ra tehető, vagyis erre nem lehet építeni. Az viszont meg lehet tenni, hogy egyéb buszgyártókkal együttműködve 400-600 darabos gyártást fenntartsanak. Arra az államtitkár már nem tért ki, hogy milyen egyéb buszgyártókra gondol, vagy milyen cégek jöhetnek szóba. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Rába számára egy komoly kitörési pont lehet egyéb, speciális területeken való markáns jelenlét. Ennek példájaként a tűzoltóautók gyártását nevezte meg.

Polacsek Csaba, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) társasági portfoliójáért felelős főigazgatója az előzőekhez hozzátette: a ügyletre szánt forrás megvan. Ez számításaik szerint azt jelenti, hogy mintegy „8,5 milliárd forint kerülhet az államháztartáson kívülre”.

Fónagy János hozzáfűzte: a vállalat megszerzésével a nemzetgazdaság erősödik, hiszen egy maghatározó cégről van szó. Szavaiból leszűrhető volt, hogy az export piacok gyengélkedése miatt az ár a állam számára kedvező. E mellett hozzáfűzte ahogy jönnek rosszabb évek, úgy hamarosan jönnek a jobbak is, amelyek kinyithatják a Rába lehetőségeit.