A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók 92 százaléka szeretne továbbtanulni, a legtöbben a gazdasági és pénzügyi pályát tartják vonzónak, annak ellenére, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos elméleti tudásuk igen hiányos. A Provident Pénzügyi Zrt. által működtetett Családi Kasszasikerek Program reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a középiskolások leginkább egy nagyvállalatnál képzelik el a jövőjüket, saját vállalkozásban a válaszadók 41 százaléka gondolkodik. És már az első munkahelyük kapcsán is messze a legfontosabb elvárás a magas, több százezer forintos kezdőbér.

A fiatalok szkeptikusan látják az iskolai felkészítést a munkavállalásra, és a pénzügyi döntéseik tekintetében is inkább a szüleikre támaszkodnak.

A kutatás szerint a 16-17 éves tanulók kiemelkedően magas aránya szeretne továbbtanulni a középiskola befejezése után. A továbbtanulni szándékozók körében a legnépszerűbb a gazdasági és pénzügyi képzés, de vonzó még az orvosi, műszaki, és informatikai szakirány is. A legkevésbé népszerű az agrár, a társadalomtudományi, a rendészeti, illetve a pedagógusi pálya.

„A fiatalok gazdasági és pénzügyi ismeretei témakörében végzett korábbi kutatásunk eredményeit figyelembe véve kicsit meglepő, hogy a legtöbben a pénzügyi pályát preferálják. Abból ugyanis az derült ki, hogy az elméleti pénzügyi ismeretek meglehetősen alacsony szintet mutatnak. A megkérdezett középiskolások legalább kétharmada nem volt tisztában olyan alapfogalmakkal, mint például a törlesztőrészlet, a THM, a kötvény vagy az infláció. A felkészültség és érdeklődési kör helyett az előnyben részesített képzések és szakok említése inkább az ott megtanulható szakmák anyagi és társadalmi megbecsültségével függhet össze" - teszi hozzá Tóth Andrea, a Provident Pénzügyi Zrt. senior vállalati kapcsolatok vezetője.

Az anyagi megbecsültség hangsúlyos szerepét támasztják alá a munkahely kiválasztásánál figyelembe vett szempontjaik is. A középiskolások legfontosabb elvárása ugyanis már az első állásuk esetében is a magas fizetés. A megkérdezettek kétharmada sorolta ezt a leginkább fontos szempontok közé. Ezen kívül kiemelten lényeges még számukra, hogy a kiválasztott cég biztos háttérrel rendelkezzen, jó legyen a társaság, a munka során használni lehessen a korábban megszerzett ismereteket és legyen előrejutási lehetőség.

A kiemelten fontos, magas kezdő fizetés a válaszadók fele szerint több mint 200 ezer forintot jelent, nagyjából negyedük szerint pedig legalább 300 ezer forintot. A másod- és harmadéves középiskolások és gimnazisták negyede 150 ezer forint fizetés alatt inkább nem menne el dolgozni, harmaduk pedig legalább 100 ezer és 150 ezer forint közötti fizetést vár első munkahelyétől.

A Provident kutatás eredményei szerint a fiatalok kétharmada valamilyen vezető pozícióban szeretne dolgozni, de 41 százalékuk szívesen indítana saját vállalkozást. A legtöbben a versenyszférát részesítik előnyben, de a vállalatméret csökkenésével fokozatosan csökken a munkavállalási szándék, míg a külföldi tulajdonú cégek általában vonzóbbak, mint a magyar tulajdonúak. Legkevésbé a köz- és a nonprofit szféra mozgatja meg a középiskolások munkamorálját.

A vállalkozói lét lehetőségében szintén a materiális szempontok játsszák a döntő szerepet: az alkalmazottakhoz képest kereshető magasabb jövedelmet és a rugalmas munkaidőt tartják a legnagyobb előnyének. Az eredmények szerint pozitívumnak gondolják továbbá, hogy a vállalkozók könnyebben megvalósíthatják életcéljukat, mint az alkalmazottak. Érdekes, hogy jelentős mértékű, mintegy 30 százalék azoknak az aránya, akik magas összegű EU-s támogatások és adókedvezmények igénybevételét remélik ettől a munkavállalási formától.

A Családi Kassza Index jövőkép kutatás kitért arra is, hogy a tanulók szerint mennyire kaptak az iskolától az álláskereséshez és a munkavállaláshoz hasznos ismereteket. A válaszadók szerint az iskola inkább általánosságban adott hasznos tudást arra nézve, hogy egyes munkakörök betöltéséhez milyen ismeretek szükségesek. Ugyanakkor csupán 17 százalékuk kapott segítséget arra vonatkozóan, hogyan kell állást keresni, és még kevesebb, csupán tíz százalék véli úgy, az iskolában megtanulhatja, hogyan kell működtetni egy vállalkozást. Az iskolák a legsikeresebbek az önéletrajzírás megtanításában voltak, ezt a megkérdezett diákok 46 százaléka vélte hasznosnak.