Összeomlás előtt nagy tervek: buszokat venne a BKV-nak Matolcsy
Az Index birtokába került jelentés szerint a BKV autóbuszflottája jelenleg 1365 buszból áll. Ahhoz, hogy a közszolgáltatási szerződésben foglalt feladatait a BKV el tudja látni, naponta 1273 db buszt kell üzembe helyeznie, azonban a járműparkból 500 túlfutásos járművet műszaki okok miatt szinte azonnal ki kell vonni a használatból.
A dokumentum a hosszútávú fenntarthatóság és a gördülékeny üzemeltetés érdekében 1500 darabos flottát javasol. Idézi a Magyar Buszgyártók Szövetségének álláspontját, ami szerint a BKV állományában lévő buszok közül az Ikarus 412, 413, 435-ös típusú buszokon érdemes korszerűsítő munkálatokat végezni, ezzel az élettartamuk gazdaságosan megnövelhető.
Így 449 busz maradhatna forgalomban, a 800 darabos Ikarus 200-as szériát átlagos életkora és futásteljesítménye alapján selejtezni kell. A típuscsalád mindegyikét részletes műszaki állapotfelméréssel kategorizálnák, az életveszélyesnek minősített buszokból donorbuszokat csinálnának az alkatrészellátás biztosítására.
A 449 felújított Ikarus mellett a jelenleg is futó 183 egyéb buszra (Volvo 7700, Ikarus Agora, VAN HOOL AG300), és a hamarosan forgalomba álló 30 darab Mercedes Citaro-ra, azaz összesen 662 járműre számíthat középtávon a BKV, a többit pótolni kell. Ez az 1500 darabos tényleges igénynél 838-cal, az 1365 darabos jelenleg is futó állománynál 702-vel kevesebb.
A jelentés szerint a BKV 702–838 darab autóbuszának cseréjét jelentő korszerűsítés középtávú, 5 éves ütemtervet igényel, azaz 2018-ig évente átlagosan 160 új busz beszerzése szükséges. A dokumentum szerint a magyarországi gyártású autóbuszokban a hazai hányad legalább 50-55 százalékra tehető a gyártási költségeket is beleszámítva. Ezért a külföldről, központi támogatással beszerezett autóbusz még harmadával olcsóbb beszerezés esetén is többe kerül az államnak, mintha az ugyanolyan paraméterű, komfortfokozatú autóbuszt magyar gyártótól rendelné meg.
Az NGM négy hazai gyártót tart érdemesnek említésre a BKV buszbezerzésével kapcsolatban, a győri Kravtex-et, a kaposvári Nabi-t, a Rábát és a debreceni Inter Tan-kert.
A jelentés a Kravtex esetében kiemeli, hogy a Volán társaságok 1999 óta beszerzett új autóbuszaiból 900-at a cégcsoport gyártott és szállított. A Credo buszok az üzemeltetési tapasztalatok alapján megbízhatóak és a legalacsonyabb üzemeltetési költségűek a Volán vállalatok autóbusz-állományában.
A Nabival kapcsolatban arról ír a tárca, hogy a Scrimp technológiával készülő könnyűszerkezetes autóbuszból 300 darabot értékesítettek az észak-amerikai piacokon. Los Angelesben 1500 Nabi busz fut. A cég palettáján hibrid és gázüzemű busz is található, valamint trolibusz-fejlesztési projektekjei is vannak. A jelentés szerint NABI megfelelő partner lehet a Rába számára a hazai buszgyártás újraindításában.
A Rába számára konkrét fejlesztési tervet vázol fel a minisztérium. A koncepció szerint a RÁBA állami tőke bevonásával képessé válhat arra, hogy első lépcsőben a magyarországi közlekedési vállalatok járműbeszerzéseire kiírt tenderekre eredményesen pályázzon, majd e referenciával a külföldi piacokon is megjelenjen.
A jelentés megemlíti a kevésbé ismert debreceni Inter Tan-ker Zrt-t is, amely kifejlesztett és legyártott olyan elektromos hajtásláncot - vagyis az egybeépített motort, váltót és főtengelyt - ami a jövő generációs elektromos buszok lelke lehet. Elkészült egy prototípus, egy 8 méter hosszú, 21-23 ülőhellyel rendelkező midibusz, ami 1 órát igénylő feltöltést követően – forgalmi terheléstől és terepviszonyoktól függően – 4-8 órát képes egyhuzamban közlekedni, és ezalatt 60-100 kilométert megtenni.
A kormányelőterjesztés arról nem szól, hogy a buszbeszerzéshez szükséges legalább 60-70 milliárd forintot honnan teremtik elő, valamint nem említi azt a körülményt sem, hogy a BKV jelenlegi tervei szerint a buszágazatot kiszerveznék magántársaságoknak.