Költségvetés: örülhet az állami szféra
Több mint háromszázalékos növekedéssel és 0,9 százalékos inflációval számol a 2017-es költségvetési tervezet. Az egyik húzóerő a belső fogyasztás lesz, ami tovább emelkedik majd részben a béremeléseknek, részben az adócsökkentéseknek köszönhetően – derül ki a jövő évi büdzsétervből. Béremelésben az állam várhatóan átveszi a vezető szerepet a versenyszférától, koncentrálva az oktatási, az egészségügyi és a rendvédelmi területre, valamint az életpályamodellek finanszírozására. Üröm az örömben, hogy a számokból az is kiolvasható, a közszférában létszámleépítések is lesznek.
Fontos hely jut a beruházásoknak – erre lehet következtetni legalábbis abból, hogy nőnek jövőre a közlekedés, a gazdasági támogatások, a környezetvédelem és a lakásügyek GDP-arányos kiadásai. Közben viszont – ahogyan az elmúlt években is – csökken a kiadások jóléti ellátásokra és a nyugdíjakra fordított aránya a nemzeti össztermékhez viszonyítva. A műszaki fejlesztések mellett a munkanélküli-ellátások sem emelkednek.
Mint arról beszámoltunk, Varga Mihály feladta a nullás költségvetés álmát. Utóbbival a kormány vélhetőleg elsősorban a nagy hitelminősítők előtt szeretett volna „villogni”, bízva egy, a jelenleginél jobb piaci érdemjegy kiharcolásában.
A nemzetgazdasági miniszter által kedden benyújtott tervezet adatai szerint az államháztartás központi alrendszerének hiánya az idénre tervezett összegnek több mint másfélszerese – 1166 milliárd forint – lesz. A költségvetési kiadások mintegy 2200 milliárd forinttal – azaz az ideihez mérten 14 százalékkal – emelkednek. Ennek azonban csaknem harmada – 800 milliárd forint – a felgyorsított európai uniós kifizetésekből adódik.
Ami a bevételeket illeti, a büdzsétervezet 1134 milliárd forinttal magasabb adóbevétellel számol, mint ebben az évben. A 2015-ös 400 milliárd forint helyett pedig 734 milliárd forint társaságiadó-bevétellel kalkulálnak, míg az áfa sorában 5,3 százalékkal nagyobb a szám, az szja-tétel mellett pedig 7,8 százalékkal magasabb adat található, magyarázva mindezt a fogyasztás bővülésével és az egyre jobban kifehéredő gazdaság jótékony hatásaival. Szembeötlő az illetékbevételekből várt bevétel több mint húszszázalékos növekedése 25,5 milliárd forintra. Akárcsak a 6,3 milliárd forintos hitelintézeti járadék megszüntetése.
Az elemzők által figyelt hiánymutatók növekedése összességében is jelentős: negatív lesz például a kamatkiadások nélküli egyenleg, amire 2011 óta nem volt példa. S bár igaz, hogy az uniós elszámolást az idei két százalék után jövőre 2,4 százalékra tervezik, a kormány EU-szabályt is szeghet, hiszen a strukturális egyenleg nem javul, vagyis nem közeledünk a korábban kijelölt alacsonyabb deficit felé. Ez akár még újabb uniós egyeztetési feladatok elé is állíthatja a kabinetet.
Az időközben történt szervezeti átcsoportosításokat figyelembe nem véve Varga Mihály tárcája tűnik a minisztériumok közötti versengés nyertesének. A nemzetgazdasági tárca a tavalyihoz képest 169 százalékkal, 174 milliárd forinttal emelte meg a kiadási keretét – ennek jórészt az az oka, hogy idekerült a szakképzés feletti irányítás és az ezzel járó feladatkör. Nem meglepő, hogy a nyertesek közé tartozik az immár közel ezermilliárdos kerettel rendelkező Miniszterelnökség is. A belső küzdelem vesztesei közé került a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az igazságügyi tárca. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapot és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapját pedig egyenesen megszüntetnék.
