Arra nem tért ki a válasz, hogy az ehhez szükséges jogszabály-módosítások mikor kerülhetnek a parlament elé. A hatályos tb-törvényből ugyan kétségtelenül kikerült az a rész, amelyik a pénztártagok „kiszerződéséről” szólt, vagyis arról, hogy aki a tavalyi visszalépési hullám után is tag maradt valamelyik pénztárban, a továbbiakban minden állami nyugdíjra elveszti jogosultságát. A törvény első melléklete azonban benne maradt a törvényben, márpedig az abban szereplő képlet alapján a nyugdíjnak csak legfeljebb 75 százalékát tehetné ki a későbbiekben az állami kifizetés. Vélhetően hozzá kell nyúlni az öregségi nyugdíj összegét 2013-tól megállapító törvényi részekhez is, ott ugyanis a havi bruttó átlagkereset más-más arányait veszik figyelembe a tb-rendszerbe visszatérteknél, illetve a pénztárban maradóknál. Jól mutatja egyébként, milyen fejetlenség van a nyugdíjjogszabályokban, hogy a hatályos tb-törvénynek a magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíjának 2013 előtti megállapításáról szóló bekezdése hivatkozik a kiszerződésről szóló pontra, holott azt a részt tavaly kivették a törvényből.

Arról lehet tehát szó, hogy a kormány idővel olyan törvénymódosítást terjeszt a parlament elé, amelyik 2012-től biztosítja a teljes állami nyugdíjellátást a pénztártagoknak. Az elmúlt hetekben többször fordultunk az NGM-hez, azt tudakolva, mikor születik meg a jogszabály, de csak kitérő válaszokat kaptunk, miszerint a munka folyamatban van, részletekről csak később tudnak beszámolni. Csakhogy a visszalépésre szabott március végi határidő nagyon közel van. Ezért is érthetetlen, miért nem látnak napvilágot a kormányzati javaslatok, miközben már a témáért felelős államtitkár is arról beszél, hogy a teljes nyugellátást kell megadni a tagságukat megőrzőknek.

Az elmúlt közel két év kormányzati logikájából kiindulva valószínűleg nem pusztán a munka lassúsága miatt nincs még új jogszabály. A bizonytalan jogi helyzet fenntartása azt eredményezheti, hogy a határidőhöz közeledve egyre többen döntenek inkább a visszalépés mellett.

Azt, hogy a kormány szeret az időzítéssel játszani, már bizonyították februárban, amikor az Európai Bizottság ülése elé időzítve, egy nappal korábban jelent meg a Magyar Közlönyben az idei költségvetés 0,4 százalékos kiigazításáról szóló rendelet. Biztos forrásból tudjuk, hogy szándékosan késlekedtek a rendelet elfogadásával, mert így akarták kínos helyzetbe hozni a bizottságot, amelynek vezetői e döntésről csak felületesen tudtak tájékozódni, miközben a túlzottdeficit-eljárás folytatásáról kellett határozniuk.

Hasonló megfontolás húzódhat meg most is a kormány taktikája mögött. Tekintettel arra, hogy több mint 250 milliárd forint vagyon van még a pénztárakban, a kormány szándéka az, hogy ebből a pénzből a lehető legtöbbet megnyerje a büdzsé számára.