Tíz évvel ezelőtt, 2002. március 15-én Mádl Ferenc nyitotta meg a Nemzeti Színház első állandó épületét. A köztársasági elnök és Törőcsik Mari beszéde után Az ember tragédiáját adták – amelyet élőben közvetített a Magyar Televízió és a Duna TV.

A nagy népi bank és a vadjózsi: ezek a kellemetlen figura kedvencei. Két nagy vitorlás(csapat), a Maxi Banque Populaire és a Wild Joe. Megtekinthetők Dénes Balázs Facebook-profiljában.

„Gonosz lettél, vak és régi, / egy elbutult idegen néni, / aki gyűlöletbe burkolózva még / ezer évig akar élni” –írta Kemény István Búcsúlevél című versében, melyben a megszólított és így az öreg néni maga a haza. A vers nem csupán Térey János válaszkölteményét (Magyar közöny) váltotta ki, hanem Radnóti Sándor és Bán Zoltán András egyre terebélyesedő vitába torkolló levélváltását az Élet és Irodalomban a politikai költészetről. A téma pedig olyannyira aktuálissá vált, hogy a Szépirodalmi Figyelő vitaestet szervezett költők és kritikusok részvételével, Versre magyar, hí a haza! címmel.

Sokan vártak rám akkor is, amikor először beindultam. Péntek, tizenharmadika volt, és hogy még cifrább legyen, 13 óra. Izgultam, mert a sor végén nagy emberek álltak, az egyik a tengerentúlról érkezett, a másik a parlamentből: szülőhelyem amerikai főnöke és a magyar miniszterelnök vidáman fogadott, aztán kipróbálták, hogy jól megyek-e.

Két napja a parlamentben megerősítette a kormány egyik államtitkára, hogy azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik idén márciusig nem lépnek vissza az állami ellátórendszerbe, idén januártól százszázalékos állami nyugdíjra jogosultak. Cséfalvay Zoltán, a kérdésben illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a parlamentben egy a szocialista frakcióból érkező kérdésre válaszolt így, emlékeztetve arra, hogy a megváltozott nyugdíjszabályok alapján ettől az évtől kizárólag az állami nyugdíjrendszerbe lehet befizetni a járulékot. Az államtitkár külön megemlítette az MTI beszámolója szerint, hogy a pénztártagok saját maguk tovább gyarapíthatják a megtakarításaikat.

Teljes egészében semmisítse meg az Alkotmánybíróság az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényt (Ár.)– ezt indítványozza Szabó Máté (képünkön), az alapvető jogok biztosa. Álláspontja szerint az ellentétes ugyanis a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével, ugyanakkor a törvény elfogadásának folyamata formailag is kifogásolható – utóbbi miatt az alaptörvény stabilitása válik megkérdőjelezhetővé.

Családi gazdálkodók demonstráltak Budapesten, a Vértanúk terén: a gazdák az állami földekre kiírt pályázatokkal kapcsolatos visszásságok miatt utaztak Pestre, és azt követelik a kormánytól, hogy érvénytelenítse az eddigi „illegális” földszerződéseket. A rendezvényen – amelyen 25-30 gazda vett részt – többen hangsúlyozták: ez nem kormányellenes tüntetés, hanem figyelemfelkeltő akció, amellyel azt akarják elérni, hogy „a kormány térjen vissza a helyes útra”, és ígéreteinek megfelelően védje meg a magyar földet.

A Népszabadság a téma súlyának megfelelő figyelmet szentel a BKV működőképességének és mindazoknak az intézkedéseknek, amelyek a közlekedési cég anyagi gondjait enyhíteni hivatottak. Ezek sorában a kedvezmények megszüntetésének is. Szalai Anna írásaiból értesülhetett az olvasóközönség, hogy a BKV visszavonta saját dolgozói családtagjainak ingyenjegyét, s arról is, hogy a nyugdíjasok bizonyos csoportjai, például a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult emberek kénytelenek lesznek mélyebben a zsebükbe nyúlni ezentúl. (Meg ki tudja, megmarad-e a 65 év felettiek ingyenes utazása, esetleg nem lesz-e a nap folyamán időben korlátozva.)

Amerikaiak Korán-égetése februárban először. Tizenhat afgán, köztük kilenc gyerek életét követelő – ugyancsak amerikai elkövette – ámokfutás márciusban másodszor. Mi következhet még ezután Afganisztánban? – teszi fel a kérdést a CNN.com hírportál egy hozzászólója, miközben keddre egyre nagyobb hullámokat vert az „elszabadult” amerikai törzsőrmester vasárnapi sorozatgyilkossága. Egy afgán katona belehalt sérüléseibe, amint tálibok tüzet nyitottak egy magas rangú afgán kormányküldöttségre a déli országrész Kandahár tartományában, egy mecset közelében. A delegációnak, amely a vasárnapi vérengzés színhelyén fejezte ki részvétét az áldozatok hozzátartozóinak, Hamid Karzai afgán elnök két fivére is tagja volt. Ők sértetlenül úszták meg a merényletet, akárcsak a küldöttség többi tagja. A tálibok nevében szóvivőjük felelősséget vállalt az akcióért.

Azt mondja a cím: Fehér függöny. És valóban, a négyzetes vásznon nincs egyéb, mint a jobb oldali egyharmadban egy fehéresen derengő függőleges sáv, s tőle balra kétharmadnyi kékség. Ám a fehéres mező oly lebegően lágy, oly testetlenül létező, hogy óhatatlanul csipke-, klöpli- vagy tüllképzeteket indít, s ha ezt már elfogadtuk, elfogadjuk ablaknak az inkább kékesség mint kékség kétharmadot. A fehérbe, most már függönybe ugyanis olyan könnyed árnyalatfutamok, néven alig nevezhető színemlékek szűrődnek be, és az átmenet olyan tapintatos, hogy a kék, immáron ablak, messzi távlatot nyit.

Hosszúra nyúló vita után az unió pénzügyminiszterei tegnap jóváhagyták az Európai Bizottság javaslatát a Magyarországot illető kohéziós támogatások részleges felfüggesztéséről. Ezzel kapcsolatban a tanács további, a GDP fél százalékának megfelelő költségvetési kiigazításra vonatkozó ajánlásokat is elfogadott. Az eredeti javaslathoz képest változás, hogy nem szeptemberben, hanem már június 22-én felülvizsgálják: a magyar kormány az ajánlásoknak megfelelően fenntartható intézkedéseket fogadott-e el és foganatosított-e, hogy elérje a 2012-es 2,5 százalékos hiánycélt, illetve a 2013-ra kitűzött 2,2 százalékot. Az ajánlásokba foglaltak magyar teljesítését a bizottság elemzi, a szankciók felfüggesztéséről a pénzügyminiszterek döntenek majd.

Nyíregyháza szülöttjéhez, Krúdy Gyula íróhoz szól A Vörös Postakocsi című folyóirat utolsó szerkesztői üzenetében Onder Csaba alapító főszerkesztő, hiszen a lap annak idején a megszólítás szerinti „Gyula bátyánkhoz” fordult a címadás dolgában is. Úgy illett tehát, hogy a szerkesztőség tőle búcsúzzon el először. A Nyíregyházán 2007-ben indult, s az irodalmi körökben pár év alatt országos ismertségre szert tett művészeti, tudományos és közéleti folyóirat ugyanis a támogatási források elapadása miatt megszűnik – már ami a nyomtatott periodikát illeti.

„A köznevelési törvény alapján nem teljesen világos, a gyakorlatban hogyan szeretnék megvalósítani a kötelező hit-, illetve erkölcstanoktatást” –idézi Czene Gábor (március 2., 2. oldal) a katolikus püspöki kar titkárát.

A Kínai Népköztársaság vezető erejének politikai manővereit találgatják olyan tanácstalanul nyugati elemzők, mint ahogy a magyar újságírók fejtegetik Lázár János egy-egy nyilatkozatát.