„Húsz év nagy idő”
A demonstráció közvetlen kiváltó oka annak a 65 ezer hektárnyi földnek a kiosztása, amelyet a kormány eredetileg a családi gazdaságok fejlesztésére szánt. – Sok gazda reménykedve várt arra, hogy földhöz juthat – mondta a demonstráció szóvivője, Ács Sándorné agrármérnök, az Élőlánc Magyarországért Egyesület elnökségi tagja. –De a 65 ezer hektárból 32 ezret még ki sem írtak, a pályáztatott területek döntő hányadán pedig nem hirdettek eredményt. Ez sérti a törvényességet és a gazdálkodás alapvető szabályait. Márciusban már vetni kellene.
A legtöbb gond ott van, ahol eredményt hirdettek. Fejér megyében egyetlen centiméter föld sem jutott a helyi gazdáknak, „idegenekkel” köthetik meg húsz évre a szerződést. „A nyertesek nyilvános adatainak elemzéséből a kormányközeli »őstermelők« rokoni, üzlettársi, jószomszédi kapcsolatainak megdöbbentő szövevénye rajzolódik ki” – írták petíciójukban.
A gazdák közölték: sokan nem mertek kiállni, hogy tiltakozzanak, mert megfenyegették őket azzal, hogy „az adóhivatal tönkreteszi őket, ha túl sokat ugrálnak”. – Húsz év nagy idő egy ember életében – mondta rövid beszédében Ács Sándorné. – Ha valaki most nem jutott földhöz, az a jövőben már nem is reménykedhet. Nagy a tét. A fiatalok nem tudnak megmaradni a falvakban, mert a jövedelemtermelő földet nem a helyiek használják, hanem spekulánsok.
A szóvivő ismertette annak a felmérésnek az eredményét is, amelyet Fejér megyében rögzítettek három település határában. A 15 ezer hektárnyi termőföld esetében annak mindössze 15-20 százalék van helyi gazdák kezén. Ami azt jelenti, 80 százaléknyi fejlesztési forrás mások zsebébe vándorol.
A gazdák rossz néven vették a lesajnáló javaslatokat, amelyek arra vonatkoztak, menjenek gombát szedni, vagy tartsanak otthon kecskét. Különösen megorroltak Raskó Györgyre, az Antall-kormány egykori szakállamtitkárára, akinek a megszólalását sértőnek, otrombának nevezték. – Ő is egyike azoknak – hangzott el –, akik az elmúlt húsz évben jelentősen meggazdagodtak. Minősíthetetlen, hogy azoknak osztják az észt, akiket kifosztottak.
– Azért vagyunk itt – jelentette ki a gazdák szóvivője –, hogy figyelmeztessük a kormányt, semmilyen korrupciót nem vagyunk hajlandók eltűrni. Kövér László megbízottja a Parlament 1-es kapujánál, a földművelésügyi miniszteré a minisztérium előterében, Lázár János a parlamenti irodaház előcsarnokában vette át a petíciót. Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke azt üzente, hogy a jövő héten egyeztessenek vele az átadás időpontjáról. – Erre inkább nem mondok semmit – reagált a gazdák szóvivője.
Flier János ismét helyzetben
Kétszázkilencven hektár állami földbérlethez jutott a Nemzeti Földalap pályázatán az Orbán Viktor közvetlen felcsúti környezetéhez tartozó Flier János és családja. Felcsúton 162, Óbarokon 87, Száron40 hektárszántót használhat a család húsz évig. Flier szponzorálja a futballakadémiát, s ő szervezte annak idején a helyi polgári köröket. Az első Orbán-kormány által privatizált tizenkét agrárcég egyikében, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt.-ben (HKG Rt.) szerzett 2001 októberében közvetett tulajdonlással közvetlen befolyást, másodmagával. Az eredetileg autóvillamossági szerelő Flier 1999-ben a HKG igazgatósági tagja lett – a tisztet 2003-ig töltötte be.
Az állami gazdaság magánosítása körüli anomáliák egyike volt, hogy a gazdasági társaságok földvásárlását tiltó termőföldtörvény kijátszásával akart földhöz jutni a HKG: levélben tett ajánlatot 300 ezer forint hektáronkénti áron a HKG Rt. területeivel közvetlenül határos nagyüzemi szántókra. Később már egy-másfél millió forintot is ígértek a földekért a környéket járó strómanok, mert a tulajdonosok nagyarányú értéknövekedéssel számoltak a EU-csatlakozás miatt. A miniszterelnök felesége több tagból álló, több mint 50 hektáros felcsúti földbirtokának megszerzése is kötődik a helyzetbe hozott HKG-hez: Lévai Anikó azt Flier privatizációs tulajdonostársától, a HKG akkori vezérigazgatójától vette két héttel azután, hogy a társaság tulajdonosaivá váltak. (Ferenczi Krisztina)
