Öt évvel ezelőtt a nyíregyházi tanárképző főiskola, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat és Nyíregyháza városa támogatásával indult meg a lap kiadása. A támogatók évi egy-egymillió forinttal járultak hozzá A Vörös Postakocsi megjelenéséhez, de 2011-re a források elapadtak. A főiskola és a város tavaly már csak félfélmillió forintot tudott előteremteni a büdzséből, a megye már ennyit sem. Pedig a szerkesztőség minimalizálta a költségeket: csökkentették a példányszámot, az oldalszámot és a honoráriumokat. De ez sem volt elég, 2012-re már nemhogy félmillió forint nem jutott a lapra, de még annak ígérete sem, hogy „talán”. Holott A Vörös Postakocsin kívül Szabolcs megyében nem volt még egy lap, amelyben megjelentek volna országos hírű szerzők, irodalmi és képzőművészeti bírálatok, könyvrecenziók vagy színikritikák. A lap jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni – hiszen önmagukban mit sem érnek egyes kulturális rendezvények, alkotások és jelenségek, ha hiányzik az arra fogékony szellemi műhely, a befogadásra kész kultúraszervező közeg.

A nyomtatott lap megszűnéséről Onder Csaba főszerkesztő érdeklődésünkre azt mondta, hogy az anyagiak beszűkülése miatt az utóbbi egy-két év már „idegőrlő” volt számukra.

– A nyíregyházi önkormányzat tavaly megszavazott nekünk félmillió forintot, majd az összeget azonnal zárolták. Így ehhez a pénzhez csak idén jutottunk hozzá – magyarázza a főszerkesztő, aki legalább annak örül, hogy nem maradtak adósságaik. Rendezték a tartozásaikat, kifizették a számláikat, és A Vörös Postakocsit – mint mondja – „garázsmenetbe tolták”:mostantól a lap csak az interneten férhető hozzá. Ezt egyelőre a Nemzeti Kulturális Alap támogatása teszi lehetővé, de azt nem tudni, hogy a jövőben hogyan alakul a lap körül kialakult szellemi kör, írói-alkotói közösség sorsa.

Az ügyről megkérdeztük a fideszes vezetésű nyíregyházi városháza szóvivőjét, Rendes Sándort, aki azt mondta: nagyon fájdalmas döntés volt a nyomtatott folyóirat támogatásának megszüntetése, de a város anyagi helyzete miatt nem volt más választásuk. Kérdésünkre, miszerint nem kínos-e, hogy a megye egyik legfontosabb kulturális fórumát éppen az a városvezetés hagyta elvérezni, amely Krúdy Gyulát 2011-ben díszpolgárrá választotta, Rendes Sándor azt felelte: nem ez a kínos, hanem a korábbi szocialista vezetés működése, amely a rossz gazdálkodásával mindezt előidézte. Közbevetésünkre, miszerint a lapot éppen az előző ciklusban alapították, a szóvivő azt mondta: az elmúlt tizenöt év gazdálkodása vezetett oda, hogy a periodikát nem tudják tovább támogatni. De közölte: Nyíregyháza vezetésének olyannyira fontos Krúdy Gyula, hogy emlékszobát szeretnének létrehozni a tiszteletére. Igaz, azt még nem tudni, hogy mikor és milyen forrásból, s azt sem, hogy pontosan hol. Talán abban az épületben, ahol a Magyar Rádió ugyancsak megszüntetett nyíregyházi stúdiója volt, s talán lesz rá tízmillió forint – de ez nem biztos.