Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a dohánytermékek jelenleg rendkívül nyomott, 4-5 százalos árrése mellett a kereskedők számára veszteséges lesz a cigarettakereskedelem.

Az OKSZ számításai szernt 500 milliárdos dohánypiacon a szereplők - gyártó, nagykereskedő, kiskereskedő - a költségekre, működésre fordítható szabad bevétele - az adótartalmat nem számítva - 120 milliárd forint (az 500 milliós árbevétel további része, 380 milliárd forint adó, közteher). Az 5 százalékos árrés mellett így a kereskedők összesen 20 milliárd forint közeli összegből gazdálkodhatnak, ami a dohány-kiskereskedőknek napjainkban eleve veszteséget jelent.

A jövőben a jelenlegi közel 60 ezer árusítóhely száma tizedére csökken, emiatt a szállítási és a nagykereskedelmi költségek sokkal kisebbek lesznek, az árusítóhelyi reklám tilalma is mérsékli a gyártók forgalmazási költségeit. Ezek ugyan átcsoportosíthatók lehetnek a kiskereskedők javára, de az OKSZ szerint ez is legfeljebb 25 milliárd forintra emelheti a dohányboltok működési költségeire fordítható árréstömeget, azaz a júliusban induló új rendszerben a tervezett 6 ezer üzlettel számolva, egy-egy bolt átlagosan havi közel 350 ezer forint árrésre tehet majd szert. Ez az OKSZ szerint egy minimálbéren foglalkoztatott alkalmazottat, kis (10-20 négyzetméter) eladóteret feltételezve sem jelent elégséges jövedelmet sok területen.

Az OKSZ szerint a nemrég bejelentett termékkör-bővítés, azaz, hogy egyes szeszesitalokat, üdítőt, kávét is adnának el a dohányboltok, nem változtatna érdemben a jelenlegi helyzeten. A dohányértékesítés veszteségeinek pótlása más termékek jövedelméből a dohányágazat közvetett támogatása, azaz az üdítőital, kávé- vagy szeszesipar jövedelméből kellene támogatni a dohányértékesítést, ami az érintett iparágak számára egyértelműen káros.

A kereskedelmi szövetség úgy látja, hogy sokkal célszerűbb megoldás lenne inkább a dohány-kiskereskedelmet gazdaságossá tenni. Ehhez meg kell változtatni a jelenlegi árképzés rendjét. Ma ugyanis a gyártói ármeghatározás érvényesül, azaz a cigarettagyárak állapítják meg az árrést a termékeiken.

Az OKSZ úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben a dohány-kiskereskedelem hozzávetőleg 10 százalékos árrést igényelne. Ez hozzávetőleg 20 milliárd forint többletjövedelem bevonását jelentené. Ez a dohánypiac jelenlegi bevételeinek 4 százaléka, ami a fogyasztói ár és az árrés újraszabályozásával előteremthető lenne.