Megkeresésünkre a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál elmondták, hogy figyelik az eseményeket és felkészültek az esetleges intézkedésre, de mivel konkrét károsanyag-kibocsátási adatokat az amerikai hatóság és a gyár sem közölt, nehéz megmondani, milyen intézkedésre is lehet szükség.

Egy, az autók bevizsgálásában jártas szakember lapunknak elmondta, hogy a jelen adatok szerint egyáltalán nem tudni, hogy a VW érintett motorjainak valós károsanyag-kibocsátási értékei bármiben is megváltoztatnák az autók környezetvédelmi osztályba sorolását, vagy olyan minősítését, amely befolyásolja az autók részvételét a forgalomban. De ha lenne is ilyen, akkor a magyar hatóságnak tennivalója csak akkor van, ha a német közlekedési hatóság jelez az ügyben. Az unióban ugyanis az egyes országok hatóságai kölcsönösen figyelembe veszik egymás minősítéseit, hiszen egységes vizsgálati módszer szerint vizsgálják be a járműveket. Most tehát a német közlekedési hatóságnál a labda: egy független laboratóriummal újra be kell méretni az érintett autók tulajdonságait. Ha e megismételt vizsgálatokon is beigazolódik, hogy manipulálták az adatokat, az autók kibocsátási értékei még akkor is jobbak lennének, mint a magyar autópark átlaga – teszi hozzá a mérnök.

Felvetődhet a kérdés: miért szorult egyáltalán piszkos trükkökre a technológiai fejlesztésben élen járó konszern? Gajdán Miklós, az Év autója díjról döntő zsűri egyik tagja szerint ennek elsősorban az az oka, hogy az Egyesült Államokban szigorúbb károsanyag-kibocsátási határértéket írnak elő a szabályok, mint Európában. Míg Európában a most érvényes Euro6-os szabvány alapján kilométerenként 80 milligramm nitrogén-oxid-kibocsátás a megengedett dízelmotoroknál, addig a tengerentúlon, a botrányban érintett modellek esetében ennek fele, kilométerenként 44 a határérték, ami olyan alacsony, hogy van olyan európai sikermodell, amelyet gyártója nem is tud bevezetni az amerikai piacra.

Hogy egyedi esetről van szó, vagy a járműiparban más gyártó is élhet trükkökkel, ennek kapcsán Gajdán úgy vélekedett: a mostani ügyből nehéz messzemenő következtetést levonni, különösen az európai és az amerikai piac különbsége miatt. Ugyanakkor 2017-től épp azért léptetnek életbe új fogyasztásmérési eljárást, mert a gyártók olyan csekély értéket ígérnek, amelyet legfeljebb laboratóriumi körülmények között lehet elérni.