Nem kapott mentőövet a Malév
Érdemi döntés nélkül függesztették fel harminc napra a Malév mai rendkívüli közgyűlését, ahol a 99.95 százalékos tulajdonos AirBridge Zrt. képviselője indítványozta a közgyűlés elhalasztását, így azon lényegében érdemi kérdésről nem is esett szó.
Mint megírtuk, a cég ügyében komoly döntéseket kellett volna hozni, hiszen a Malév beszállítói bármelyik pillanatban kezdeményezhetik a cég felszámolását. A döntés halasztásával akár időt is nyerhet a Malév, ugyanakkor kockáztat is. Már csak arról kell meggyőzni a hitelezőket, hogy érdemes várniuk, mert az elkövetkező egy hónapban olyan döntések születhetnek, amely nyomán fizetni tud nekik a Malév.
Nem hivatalos forrásokból megtudtuk, hogy a közgyűlést azért függesztették fel, mert a tőkeemeléssel és az igazgatósági tagok megválasztásával kapcsolatban olyan körülmények merültek fel, amelyek tisztázásra várnak. Hogy ez pontosan mit jelent, arról csak találgathatunk. Mindenesetre tény: január elején orosz-magyar kormányközi egyezetések várhatók, ahol - ahogy eddig is - szóba kerül a Malév sorsa.
Mint a mai lapunkban megírtuk, az orosz Vnyesekonombank zálogjogot jegyeztetett be a Malév részvényeire a tulajdonosnak adott hitel fedezeteként. Ez akadálya lehet annak, hogy a Malév papírjai visszaszálljanak a magyar államra, ha az AirBridge nem teljesíti a privatizációs szerződésben foglalt vállalásait. Hacsak a jelzálogjogosult orosz bankkal nem sikerül megegyezni. A privatizációs szerződés megkötése körül bábáskodó forrásaink a mai hírek kapcsán megjegyzik: a jelzálogjog nem azért kerülhetett a részvényekre, mert ennek a lehetőségével a magyar fél eredetileg nem számolt. Állításuk szerint tudtak erről, sőt, mint mondták, az orosz bank e nélkül nem is adott volna hitelt.
Kérdés, hogy a Vnyesekonombank mennyire ragaszkodik egy olyan légitársaság papírjaihoz, amelynek tartozásai jelentősek, azonnali és nagymértékű tőkeinjekcióra szorul és gyakorlatilag nincs vagyona, illetve, ami van azt már jelzálog terheli.
A Napi Gazdaság mai számában megjelent értesülésről, miszerint az Aeroflot lehet a Malév új gazdája, több szakértő is valószínűtlennek nevezte. Egyrészt, az orosz légitársaság csak az AirBridge kisebbségi tulajdonrészét veheti meg, a magyar tulajdonosok részvényeit nem - erre nem adná áldását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Azért nem, mert ha a Malévben többségi tulajdont szerez egy EU-n kívüli cég, akkor gyakorlatilag az összes uniós repülési jogot elvesztik. Másfelől, az Aeroflotnak, mint nemzeti légitársaságnak, vannak repülési jogai az EU-ba, így fölösleges lenne átvennie egy hetvenmilliárdos adóssággal terhelt céget. Nem utolsó sorban, az Aeroflot a SkyTeam, míg a Malév az azzal konkurens Oneworld légiszövetség tagja.
Egy elképzelhető kisebbségi tulajdonos lehet viszont az új orosz giga-társaság, az Avialinii Rossii. A Putyin utasítására alakított társaság része a moszkvai önkormányzat tulajdonában álló Atlant-Soyuz, s a konglomerátumba olvasztották be Borisz Abramovics nyár végén tönkrement cégeit, a Kras Airt és az AiRUnion-t. Nekik ugyanis a Maléven keresztül lehetnének európai célállomásaik. De ez a cég is csak kisebbségi tulajdont vehet.
