Az energiadíjak nem nálunk a legmagasabbak

Magyarország energiaárai a kormányfő határozott állításai ellenére valójában az unió átlaga alatt húzódnak. Fizetésünkhöz képest ugyanakkor tényleg szinte nekünk a legnehezebb a rezsifizetés, de a ciprusiak és a bolgárok még rosszabb helyzetben vannak.

Miután Orbán Viktor a Brüsszelbe akkreditált tudósítókhoz tegnap tényeken alapuló kritikákért könyörgött, leült a a magyar közszolgálati televízió riporterével beszélgetni és a magyar tévénézőknek kifejtette: "Az mégsem járja, hogy Magyarországon a rezsiköltségek másfélszer nagyobbak, mint az Európai Unió átlagában". Hasonlóképpen fogalmazott a kereskedelmi kamaránál és hétfőn a Parlamentben is: "Ha a gáz és a villany árszintjét együttesen vesszük figyelembe, 2011-ben az egész Európai Unióban Magyarországon volt a rezsiköltség a legmagasabb. Magasabb, mint Németországban, Svédországban vagy Dániában, és másfélszerese volt az Európai Unió átlagának." A kormánypárti sajtó szintén átvette a fordulatot.

Ez ugyanakkor tényszerűen nem igaz. Az Eurostat 2011-es kimutatásai szerint - amit a kormány irányítása alá tartozó Magyar Energia Hivatal kiadványából idézünk - Magyarország bruttó lakossági áramára alacsonyabb volt, mint a 27 EU-tagállam átlaga. A legdrágábbnak épp a miniszterelnök által külön is az olcsóbbak közé sorolt Dánia bizonyult, ahol a mi kilowattóránként 0,15 eurós szintünknek majdnem a dupláját, 0,3 eurót mérték. A második legdrágább villanyért a kormányfő által szintén olcsóbbnak nevezett Németországban kellett fizetni. A harmadik helyezett Ciprus, a rákövetkező legdrágább Svédország volt. Magasabb a mi adatunknál Belgium, Írország, Spanyolország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria, Portugália, Szlovákia és az Egyesült Királyság is. Jelentősen olcsóbb nálunk ugyanakkor Bulgária, Görögország, a Balti-államok és Románia.

A gáz esetén hasonló a helyzet: a bruttó magyar lakossági gázár jóval az EU-27 átlag alatt húzódott. Svédország, Dánia kimagaslóan drága, utána következik Olaszország, Szlovénia, Portugália, Hollandia, drágább nálunk még Csehország, Németország, Írország és Franciaország is. A háztartásoknak sokkal kevesebbet kell fizetniük a vezetékes gázért Romániában, jóval alattunk jár még Bulgária, Észtország, Lettország, Lengyelország, Szlovákia és az Egyesült Királyság is.

Ezt csupán a tényszerűség kedvéért jegyeztük meg. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy mind a miniszterelnök, mind a Fidesz képviselői egyre többször hozzáfűzik az áram- és gázkiadásokkal kapcsolatban tett állításaikhoz azt a szép magyar kifejezést, hogy "vásárlóerőparitáson", vagyis hogy ebbéli leszakadásunk a fizetésekhez képest értendő. (A kormányfő ezt a nem jelentéktelen kitételt az általunk idézett esetekben nem tette meg, amely gyakorlatot hívei is előszeretettel követik.)

Azt az állítást, hogy jövedelemarányosan nálunk lenne a legdrágább a háztartási energia - magyarul nekünk a legnehezebb kifizetni a rezsit -, a GKI által idézett 2011-es Eurostat-táblázatok kissé szintén árnyalják. Az áram- és gázköltségeket együttesen vizsgálva ez az állítás igaz. Az áram és a gázkiadásokat elkülönítetten sorrenbe állítva viszont azt találjuk, hogy míg az áramár tekintetében Ciprus, addig a gázár esetében az amúgy jóval olcsóbb Bulgária elénk kerül. Ciprus ugyanakkor nem szerepel a gázköltséglistán, míg a bolgárok átlagát a középmezőnyben szereplő jövedelemarányos áramteher javítja. Külön-külön vizsgálva a két energiafajtát mindazonáltal tényszerűen a másodikak vagyunk.

Azt, hogy erről "ki tehet", az energiacégek és a kormányzat képviselői tapasztalataink szerint merőben másként ítélik meg. Míg az energiaipar szerint az ország általános gazdasági színvonalának növelése hozná magával a bérek megfelelő emelkedését, addig a kormány úgy véli, az energiatarifákat kell a bérekhez igazítani.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.