4K, vagy Ultra HD, ezzel a két varázsszóval találkozik tévéfronton mindenki a berlini IFA kiállításon. A 4K legalább 3840×2160 képpont felbontást jelent. Tűéles, hatalmas és nagyon szép képeket jelent ez a két betű, amelyet minden gyártó mantráz, legyen szó tabletről, tévéről, vagy épp professzionális kijelzőkről.

A Panasonic példának okáért bemutatja a a világ legvékonyabb, 20 inches 4K felbontású tabletjét, és a 4K OLED képernyőpanelnek a prototípusát, de megjelent a 4K felskálázásra képes blu-ray lejátszó, valamint felvevő, illetve a 4K kézikamera prototípusa is. A legnagyobb szám azonban mégis a a Smart VIERA TX-L65WT600 modell volt, amely a világ első Ultra HD TV készüléke 4K felbontással és 50/60 Hz képfrissítéssel – bemutatták mellette ugyanezt a modellt, ha csak felekkora képfrissítéssel kapja a képforrást, demóként pedig egy japán focimeccset vetítettek. A kisebb frekvenciával is dögös volt a kép, de kissé gépies volt a játékosok mozgása.

Hatvan hertzen viszont olyan durva látvány tárult a közönség elé, amelyen mindenki csak tátotta a száját: mintha egy szupergyors számítógép rajzolná a jeleneteket, annyira tűéles volt a kép minden egyes része. A japánok standján egyébként egy izgalmas és interaktív demo keretében a látogatók kipróbálhatták, milyen a teljesen személyre szabható, idén januárban bemutatott Smart VIERA my Home Screen okostévés kezdőképernyő, amellyel a néző teljesen a saját igényeire szabhatja a készülék kezelőfelületét. Mindezt szoros együttműködésben fejlesztették a világ vezető tartalomszolgáltatóival, annak érdekében, hogy a felhasználók minden eddiginél könnyebben, gyorsabban és kényelmesebben férjenek hozzá a kedvenc tartalmaikhoz.

A Sony sajtótájékoztatóján több 4K-kompatibilis, nagyfelbontású tévét és kamerát mutatott be, valamint bejelentették, hogy elindítják a 4K Film nevű szolgáltatást, amelynek indulásakor 70 film lesz elérhető a kínálatban. A 4K tévéműsorok kölcsönzése az Egyesült Államokban 4, a filmeké 8 dollárba fog kerülni.

A 4K élmény elképesztő áron kerül a fogyasztók elé, a tévékészülékek háromezer dollár körül vannak ma még, s senki nem beszél arról, hogy ehhez az élményhez mekkora sávszélességre van szükség: a 4K filmek 45-60 gigabájtosak, mindezt streamelni nem lesz semmi mutatvány.  

Mindenesetre, van idő megoldani a sávszélesség kérdését, mert 4K tartalom azért a bejelentések ellenére egyelőre szinte nincs. Mint ahogy idén senki nem beszélt az okostévék tartalomfejlesztéséről sem, noha azon a téren is volna még mit fejlődni, igaz, két év alatt azért komoly elmozdulás történt, ám még ezzel együtt sem látni igazán, miért vásárolna valaki meg egy drágább okostévét. Ami előrelépés történt ezen a területen, az a meglévő együttműködések bővítésének tudható be, vagyis annyi azért elmondható, hogy nem egy helyben toporognak a fejlesztők, csak éppen másra tolódott el a figyelem.

Ami viszont egyáltalán nincs – az LG kivételével, ahol volt néhány izgalmas és finom megoldás –, az a 3D. Lényegében erről már egyik gyártó sem beszélt igazán, noha még tavaly is mantrázták. A három dimenzió az IFA-n kiállított újítások alapján halott, a gyártók és a fejlesztők kénytelenek beismerni, hogy az egész termékvonal zsákutca volt, a fejlesztésekbe ölt dollármilliók pedig immár ablakon kidobott pénznek tekinthetők. Ami szomorú, mert az eladások alapján elég sok készülék van a felhasználóknál, s nagy kérdés, mihez kezdenek a készülékekkel, amire egy éve vagyonokat áldoztak.

Fifikás és figyelemre méltó újdonság volt még az LG elsőként kereskedelmi forgalomba hozott, 55 hüvelykes (140 cm) OLED TV-je, és a hajlított képernyővel rendelkező CURVED OLED TV modell. Ezek egy szabadalmaztatott technológiát, a WRGB-t alkalmazzák, amely extra fehér subpixelekkel gondoskodik az élesebb és élethűbb képekről. Ráadásul mindegy, milyen szögből nézzük a készüléket.