Most a Tesla lesz a gázvezetéksláger
A Külgazdasági és Külügyminisztérium pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a munkacsoport célja, hogy megvizsgálja a Törökországot, valamint Közép- és Délkelet-Európát összekötő földgáz-csővezetékes kapcsolat létrehozásának lehetőségét.
Az ülésen a magyar fél részletesen bemutatta a Tesla projekt fő paramétereit, a 2019-es induláshoz vezető időszak mérföldköveit és operatív menetrendjét, emellett ismertette a hálózati rendszerüzemeltető vállalatok által aláírandó együttműködési megállapodás tervezetét - olvasható a közleményben.
A felek üdvözölték, hogy a Tesla projekt felkerült a Földgáz Rendszerirányítók Európai Hálózatának tízéves fejlesztési tervébe. Megállapodás született arról, hogy közösen lépnek fel az EU-s közös érdekű projekt (Project of Common Interest - PCI) státusz biztosítása érdekében, megteremtve ezzel az uniós finanszírozási források bevonásának egyik előfeltételét. A minisztérium kiemelte: a Tesla célja, hogy összeköttetést teremtsen a közép- és délkelet-európai fogyasztói központ és a török piac között. A tervezett vezeték kétirányú szállításra alkalmas vezetékként jelentősen hozzájárul a közép- és délkelet-európai régió, illetve egész Európa energiabiztonságához - tették hozzá.
A KKM közleményében hangsúlyozta, hogy a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által kezdeményezett, a görög, a macedón és a szerb külügyminiszter, továbbá a török Európai Unió-ügyi miniszter részvételével április 7-én tartott ötoldalú miniszteri találkozó folytatásaként tartották meg a szakértői munkacsoport ülését, amelyen megfigyelőként az Európai Bizottság képviselője is jelen volt.
A minisztérium szerint a Tesla - ellátás-biztonsági jelentősége mellett - a tágabb régió stabilizálásában és gazdasági fejlődésben, valamint a Nyugat-Balkán EU integrációs folyamatában is jelentős hozzáadott értéket képvisel - zárja az MTI az idézetet a közleményből.
A nyilatkozatban szokás szerint egyetlen szó nem esik arról, hogy ki fizeti ki a gázvezetékrendszer akár több tízmilliárd euróra rúgó árát.
A Török Áramlat vezetéktől Ausztriáig vagy Olaszországig is eljuthat az orosz gáz - jelentette ki Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján. (A magyar kormány szerint a Tesla lenne a görög-török határon véget érő Török Áramlat folytatása.) Az orosz állami energetikai cég vezetője a Gazprom éves közgyűlését követően közölte: több elképzelés is létezik arról, milyen vezetékek és milyen útvonalon csatlakozhatnának a Fekete-tenger alatt induló és Törökország felé tartó Török Áramlathoz Európa területén. Magyarországot is említette az útvonalakon szereplő országok között.
Alekszej Miller azt is elmondta, hogy még a Török Áramlat végleges útvonala még nem eldöntött és a végállomás helyszíne, vagyis az átadó állomás helye is nyitott kérdés. Hangsúlyozta, hogy az európai országokon múlik, milyen vezetékek csatlakoznak majd a Török Áramlathoz, amely Törökország után Görögországban folytatja majd útját, de más elnevezéssel. "A Gazpromnak nincs aktív állásfoglalása arra vonatkozóan, milyen csatlakozó vezeték lenne a jobb" - közölte.
A Gazprom vezérigazgatója azt mondta, hogy több elképzelés létezik a Török Áramlathoz csatlakozó európai vezetékekkel kapcsolatban. Közöttük a Szlovákia által szorgalmazott Eastringnek nevezett projektet említette, majd hozzátette: "olyan is van, amely Magyarországon keresztül az osztrák Baumgartenig szállítaná az orosz gázt". (Bizonyára ez lenne a Tesla, ami egyébként a világ legismertebb elektromosautó-gyártójának is a márkaneve.)
Miller szerint a legjobb az lenne, ha a Fekete-tengertől Bamugartenig vinnék az energiahordozót Európába. Hozzátette: azt is figyelembe vennék, hogy Szerbiában, Magyarországon és Ausztriában "elég magas szintűek az előkészületek" - utalt a tavaly leállított Déli Áramlat projekt tervezési munkálataira. Vlagyimir Putyin orosz államfő tavaly december elején a törökországi Ankarában jelentette be, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat gázvezeték megépítésétől és Törökország felé viszi az orosz gázt. A politikus azzal indokolta a döntést, hogy az Európai Unió akadályozta a projektet.
Az idén januárban ki is jelölték a Törökországba tartó gázvezeték útvonalát, amely 660 kilométer hosszan a Déli Áramlat vezeték nyomvonalán halad, majd 250 kilométer hosszúságban új nyomvonalon, Törökország európai részébe vezet. A Fekete-tenger alatt négy vezetékágat építenek, ezeken egyenként évente 15,75 milliárd köbméter földgázt tudnak majd átengedni. A Gazprom összesen évi 63 milliárd köbméter földgázt juttathat el így Törökországba, az első szállítást 2016 végére tervezi.
A korábbi tervek szerint a Déli Áramlat gázvezetéket előbb a Fekete-tenger alatt, az oroszországi Anapától építették volna meg
Bulgáriáig, majd a szárazföldi szakasz Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Szlovénián át vezetett volna Ausztriáig.
A Robert Fico szlovák miniszterelnök által június elején Moszkvában ismertetett Eastring Magyarország, Románia és Bulgária bevonásával kapcsolódna a Török Áramlathoz.
Alekszej Miller a mostani tájékoztatón arra az újságírói kérdésre, miszerint össze lehet-e kötni a Török Áramlatot az EU területén a Kaszpi-tengeri földgáz Európába juttatására szolgáló Tanappal, közölte, hogy hamarabb elkészül a Török Áramlat fekete-tengeri szakasza, minthogy a Tanap eljut Európába. Az Európai Bizottság által támogatott déli gázfolyosó terve szerint a Kaszpi-tengeri Sah Deniz gázmezőről Törökországon keresztül érkezne földgáz Dél-Európába, majd onnan Közép-Európáig vinnék az azerbajdzsáni gázt. Az azeri gáz két vezetéken (Tap és Tanap) jutna Európa déli részére. A többségében török Tanap-vezeték alapkövét tavaly szeptemberben tették le Baku közelében.
Alekszej Miller szintén nem említette, hogy miből építenék meg a vezetéket a Török Áramlat végpontjától az osztrák Baumgartenig. Vlagyimir Putyin korábban utalt arra, hogy a Gazprom bizonyára szívesen részt vesz a munkálatokban, de tisztán üzleti alapon (vagyis nem mint beruházó, hanem mint kivitelező).
