Közleményben igyekszik megnyugtatni az ingatlanalapok befektetőit a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz). (Mint arról beszámoltunk: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete pénteken tíz napra felfüggesztette a hazai nyíltvégű ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalmazását, vagyis ez idő alatt sem vásárolni, sem visszaváltani nem lehet az alapok befektetési jegyeit.) A szervezet szerint a hazai ingatlanalapok, alapkezelők működése stabil, a törvényi szabályokkal összhangban van, így a befektetők megtakarításai továbbra is biztonságban vannak. A hazai ingatlanalapok portfolióikat körültekintő módon, minőségi, jó jövedelemtermelő képességgel rendelkező ingatlanokból állították össze, az ingatlanok értékének megállapítását elismert független értékbecslők végzik. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az alapokban lévő ingatlanok, értékpapírok értéke, különösen a jelenlegi a piaci körülmények függvényében ingadozhat, ami az ingatlanalapok működésének is természetes velejárója – olvasható a közleményben.

Azt azonban a Bamosz is elismeri, hogy az elmúlt hetekben jelentős mennyiségű tőkét vontak a ki a befektetők az ingatlanalapokból, s ez néhány esetben a likvid befektetések nagymértékű csökkenéséhez vezetett. (Ha az alapok kifogynak könnyebben felszabadítható befektetéseikből, például bankbetéteikből, állampapírjaikból, akkor nem marad más hátra, mint ingatlanjaik értékesítése, ez azonban a jelenlegi piaci környezetben nem könnyű, így előállhat az a helyzet, hogy néhány alap átmenetileg nem tudja kifizetni befektetőit.) A szervezet szerint a pénzügyi felügyelet azért függesztette fel az összes és nem csak a pénzügyi zavarral küzdő ingatlanalapok jegyeinek forgalmazását, mert félő volt, hogy azoknál is visszaváltási hullám alakul ki, melyek még nem küzdenek likviditási problémákkal.

A Bamosz ezért azt javasolja a befektetőknek, hogy csak az adott alap befektetési politikájának, portfoliójának részletes megismerését követően hozzanak döntést befektetésükről a forgalmazás ismételt megindítását követően. Ennek során különös figyelemmel legyenek arra, hogy az ingatlanalap, mint befektetési forma alapvetően a közép és hosszú távú megtakarítások célját tudja szolgálni, így az ingatlanalapok potenciális hozamát semmiképp sem ajánlott összevetni más, néhány hónapos időszakra szóló, egyéb megtakarítások teljesítményével.

A Bamosz honlapján elérhető adatok szerint október elseje óta 140 milliárd forintot vontak ki a hazai ingatlanalapokból, melyek vagyona így több mint negyedével csökkent. A legtöbb pénzt a legnagyobb alapok vesztették: az OTP 51 milliárddal, a Raiffeisen 28 milliárddal, míg az Erste 23 milliárd forinttal lett szegényebb néhány hét alatt. Az OTP és az Erste ugyan még bőven rendelkeznek likvid forrásokkal, ám, ha a tőkekiáramlás mértéke ilyen gyors marad, az már náluk is gondot okozhat, míg a Raiffeisennél – a szeptemberi jelentés adati alapján – már nem sok likvid forrás lehet. Hasonló cipőben járhat az Európa Ingatan Alap és a Biggeorge’s-NV 4. is. Ezek az alapok portfoliójukon belül az átlagnál magasabb arányban tartanak ingatlant, s mivel október eleje óta nettó eszközértékük mintegy 28 százalékának megfelelő tőkét vontak ki a befektetők, ez a likvid eszközök jelentős megcsappanását eredményezte.