Lényegében megkerülhetetlenné tenné a Békéltető Testületeket (Bt) a cégek számára a Teszt és Piac Fogyasztóvédelmi Egyesület, amely azon lobbizik, hogy a most formálódó, megújuló Fogyasztóvédelmi Törvénybe a jelenleginél szigorúbb eljárást lehetővé tevő passzusok kerüljenek be. A javaslatuk szerint fontos lenne, ha a Bt-től távol maradó - és egyúttal az eljárást megakasztó - cégekkel szemben minden esetben kötelezést tartalmazó határozat szülessen, illetve a Bt-ket többször is megkerülő céggel szemben pénzbírságot lehessen kiszabni.

A javaslat oka, hogy jelenleg lényegében nem sokat kockáztatnak azok a cégek, amelyeket a pórul járt vásárlójuk a Békéltető testület (Bt) elé próbál idézni: a jelenlegi jogszabály szerint a cégek zöme nem köteles alávetni magát a testület eljárásának. (Kivételek lehetnek ez alól a nyár elejétől a pénzügyi cégek, mivel az ágazat békéltetős ügyeit nemrég a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) alá utalták, ahol a hivatal a saját hatáskörében szigorúbb szabályokat jelentett be.)

Ilyenkor a Bt legfeljebb annyit tudnak tenni, hogy nyilvánosságra hozzák az esetlegesen elmarasztalt vállalkozás nevét. Azonban ez is meglehetősen hosszadalmas lehet, mivel a Fogyasztóvédelmi Törvény egy korábbi módosítása már úgy rendelkezett, hogy ha a cég a bíróságon megtámadja Bt döntését, úgy a jogorvoslat végéig nem lehet közzétenni a határozatot. Másfelől a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Bt-k gyakorlatában is esetleges volt a határozatok közzététele, így volt olyan megyei Bt, amely közzétette és volt olyan, amelyik nem, vagy csak nehezen elérhető volt a céges feketelistájuk. Úgy hírlik, hogy a hivatalos fogyasztóvédelem jelenlegi nagyjai sem szorgalmazzák, hogy ez a passzus visszakerüljön a törvénybe, szerintük inkább a pozitív lista lenne a fogyasztóikat rendre becsapó cégek jó útra térítésének a legjobb eszköze.

Szép Gábor a Teszt és Piac Fogyasztóvédelmi Egyesület vezetője szerint azért kellene szigorítani a Bt-k szabályozásán, mivel jelenleg a cégek sokszor egyszerűen nem vesznek tudomást a testületekről, a fogyasztónak pedig így marad a költséges bírósági eljárás, ami természetesen jelentős többlet terhet ró az amúgy is jócskán leterhelt bíróságokra. Szép Gábor közölte a javaslatukkal először az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságát