Ennek hátterében az uniós befizetéseink csökkenése mellett a kétoldalú segélyprogramok redukálása áll. Ilyen célra – a tavalyi előzetes adatok szerint – a kormány 21 millió dollárral fordított kevesebbet.  

A válság elmélyülése miatt a 34 legfejlettebb államot tömörítő szervezet égisze alatt 130 milliárd dollárnyi fejlesztési támogatást kaptak a rászoruló országok, négy százalékkal kevesebbet az előző évinél. A hivatalos magyarázat szerint a válság s az azt követő költségvetési szigorítások miatt jutott a kevesebb a felzárkóztatásra.

Különösen az euróövezeti adósságválság sújtotta országok befizetései csappantak meg látványosan: a spanyolok például felére redukálták az átutalt összeget, az olaszoknál 35, a görögöknél 17, a portugáloknál 13 százalékos volt a visszaesés.

Az is változás, hogy a címzettek körében nem a legszegényebb, hanem a közepes jövedelemmel rendelkező országok voltak többen. Angel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára szerint ez az irány nem helyes, és ismét a legszegényebbeket kell feljebb hozni a célzott támogatásokkal.  

A közepes jövedelmű országok körében Kínát, Indiát, Vietnamot, Indonéziát, Pakisztánt, Srí Lankát és Üzbegisztánt nevesítette az OECD szerdán kiadott jelentése. A legelmaradottabbak 12,8 százalékkal kaptak kevesebb pénzt, összesen 26 milliárd dollár jutott nekik. Burundi, Csád, Madagaszkár, Malawi és Niger a legfőbb kárvallottja ennek.

A szubszaharai térségbe 26,2 milliárd dollár áramlott, ez 7,9 százalékkal marad el a 2011-es összegtől. Afrika összességében 9,9 százalékkal kapott kevesebbet, igaz, a 2011-es afrikai tavasz idején kiemelt támogatásban részesültek az északi, rendszerváltó országok.

A legnagyobb donorok listáját az Egyesült Államok vezeti 30,5 milliárd dollárral, őt az egykor kiterjedt gyarmatbirodalommal rendelkező Egyesült Királyság követi 13,7 milliárddal, majd a németek jönnek 13,1 milliárddal. A dobogóról 12 milliárdjukkal leszorultak a franciák és 10,5 milliárdjukkal a japánok.

A franciák és a németek egy-egy milliárddal csökkentették büdzséjüket, ami érthető, ha a közös euróövezeti mentőalapba befizetendő hozzájárulásaik drasztikus növekedését nézzük. Régiónkból egyedüliként a lengyelek növelték támogatásukat, ami a 12,4 százalékos plusszal 438 millió dollárra gyarapodott.

A tavalyi négyszázalékos visszaeséshez hasonló legutóbb 1997-ben volt. Erik Solheim, a fejlesztési programban részt vevő országok küldötteiből álló bizottság elnöke üdvözölte, hogy kilenc tagállam a nehéz gazdasági helyzet ellenére is növelte hozzájárulását, s a többieket is arra biztatta, hogy a legalább tartsák szinten a befizetéseiket.

Az OECD-nél azt remélik, hogy a 2013-ban már lassan kibontakozó globális gazdasági növekedés az adakozókedvre is jótékony hatással lesz, a nemzeti össztermék arányában mért hozzájárulás átlaga felfelé mozdul el a 0,3 százalékos szintről, közelítve az ENSZ által célként meghatározott 0,7 százalékhoz.