Lobbinyomok az elfogadott közműadótörvényen
Ma reggel a Parlament elfogadta a közműadó bevezetéséről szóló törvényt. A korábban ismert változathoz képest az utolsó pillanatban több furcsa, figyelemre méltó módosító indítvány került a plénum elé, amelyeket azon melegében el is fogadtak.
Az eredeti terveknek megfelelően január 1-től adót kell fizetni minden közművezeték után. Ilyennek minősül a víz-, szennyvíz-, belterületi csapadékvíz-, földgáz-, hő-, áram- és hírközlési vezeték, húzódjon az akár föld alatt vagy afelett.
Eredetileg csupán a belterületen futó vezetékek minden métere után kellett volna fizetni évente száz forintot. Ám az utóbbi hetekben ez kibővült a külterületi földekkel is, illetve a kormány végül minden "nem családi" tulajdonú vezetéket az adó alá vont. (Ezen túlmenően a tervezet szerint az adó hatálya nem vonatkozik az államra és az önkormányzatokra.) Az eredeti javaslat szerint a pénz kivetése az önkormányzatok joga lett volna (amitől akár el is tekinthettek volna), a múlt héten megismert változat szerint azt az államnak és kötelező jelleggel kell befizetni. Ez arról is rendelkezett, hogy a 100 kilométernél rövidebb vezetékhálózat tulajdonosainak csak az adó felét kell befizetniük.
Ám tegnap – azaz az utolsó pillanatban – több jelentős módosító indítvány került a törvénytervezethez, melyeket ma a Ház el is fogadott. A számvevőszéki és költségvetési bizottság a száz forintos adómértéket részint 125 forintra emelte, részint további könnyítette, illetve bonyolította a rövidebb távközlési vezetékek után fizetendő adómértéket. Eszerint 170 kilométer alatt 20, 170 és 250 kilométer között 40, 250 és 300 kilométer között 80 százalék az adó mértéke, és csak efelett kell teljes összeget fizetni.
Dióssi Csaba Fidesz-képviselő (az energetikai albizottság tagja, Dunakeszi polgármestere) módosító indítványa szerint pedig a rendszerirányítók mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól.
Tudvalévő, hogy az áramszektorban a rendszerirányító az állami MVM Magyar Villamos Művek, a gázban pedig a magánirányítású – tavaly óta 24,6 százalékban állami – Mol tulajdonában áll. Ezzel részint jelentős hosszúságú vezetékrendszer került ki az adó hatálya alól. Másrészt az MVM és a Mol rendszerirányítói tulajdonolják Magyarországon a városokat, térségeket összekötő legfontosabb gerinchálózatokat, melyek átviteli kapacitása nagyságrendekkel magasabb az egy-egy utcát vagy házat ellátni képes és most megadóztatott vezetékrendszereknél. Korábban a kisebb vezetékeket üzemeltetők épphogy azt vetették fel, miért nem szednek több adót a jóval nagyobb kapacitású vezetékek után.
Az utolsó – elvileg már csak a nyelvtani javításokra szolgáló – pillanatban benyújtott és elfogadott módosítások rendkívül erős lobbitevékenységet tükröznek – vélik szakértők. Ezek hatásának ellensúlyozására növelhették szintén az utolsó pillanatban a többiek terheit további 25 százalékkal.
A törvényt csak a kormánypárti képviselők szavazták meg. A néhány jelen lévő ellenzéki képviselő a nem-gombot nyomta. A szavazó kormánypárti képviselők közül egyedül Bencsik János tartózkodott. A Fidesz politikusa tavaly év végéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkári posztját töltötte be, de miután energiaár-kérdésekben összekülönbözött az akkor a frakciót vezető Lázár Jánossal, távozott. Azóta többek között az energetikai albizottság elnöki és aktív tagja a Fidesz-frakciónak.
A törvénnyel kapcsolatban a közleményt adott ki a Magyar Telekom. E szerint előzetes becsléseik és a jelenlegi törvényszöveg alapján 2013-tól a vállalat által fizetendő közművezeték adó éves összege várhatóan 9 és 11 milliárd forint között lesz. Az adót működési költségek között számolják el. Ha a Magyar Telekom becslése megalapozott és nem túlzó, akkor nagyon úgy tűnik, a kormány által ebből az adónemből kalkulált 30 milliárdos bevételnél jóvel nagyobb összeg folyik majd be a költségvetésbe jövőre.
