Keményen kritizálta a brit The Economist az Orbán-kormány eddigi eredményeit, a magas munkanélküliséget, a recessziót, az adóemeléseket, a szélsőjobb megerősödését és az erősödő kivándorlási hullámot. A Nemzetgazdasági Minisztérium egy saját cikkben reagált, ebben azokat a mutatókat sorolják, amikben jól teljesít az ország.

A brit folyóirat ''Beteg ország a Dunánál'' című írása szerint Orbán Viktor miniszterelnök 2020-ig egymillió új munkahelyet ígért; ebből talán 50 ezer jött eddig létre, de ezek közül sok a közmunkaprogramok keretében, amelyek a segélyért folyamodókat árokásásra vagy hulladékgyűjtésre kényszerítik juttatásaik elvesztésének terhe mellett. A munkanélküliség 12 százalékhoz, az infláció 6 százalékhoz közelít, a magyar gazdaság pedig a leggyengébb a térségben – idézi vissza a cikket a Privátbankár. 

A Fidesz kezd kétségbeesni. Grandiózus tervekkel áll elő, és amikor ezek működésképtelennek bizonyulnak, új adókat talál ki.

Mint írják, Orbán Viktor a szocialista éra korrupciójának elsöprését ígérte, ám az egyik magyar oligarchacsoportot felváltotta a másik, amely a Fidesszel szövetséges, és egyes szervezetek véleménye szerint mára intézményesült a korrupció. Mindeközben Horthy Miklós, Hitler egykori szövetségese előtt ma szobrokkal és egy átnevezett térrel tisztelegnek, ősztől három szélsőjobboldali író kerül vissza a tantervbe, a gyűlöletbeszéd és az idegengyűlölet pedig erősödőben van.

Egy minapi felmérés szerint a fiataloknak csaknem a fele kivándorlást tervez. Magyarország rohanvást távolodik a modernitástól, s ez éppen azok exodusát ösztönzi, akikre a leginkább szüksége lenne – írta az Economist.

A Nemzetgazdasági Minisztérium frappánsan, Jó hírek a Dunánál címmel reagált az Economist múlt heti cikkére, és kitartóan ragaszkodik ahhoz, hogy "Magyarország az egyik kiemelkedő sikersztori Európa új peremén, amelyet Közép-Európának hívnak" – írta az MTI.

Az NGM angol nyelvű válasza szerint Magyarország példátlan eredményt ért el, és 2010 óta sikeresen csökkenti GDP-arányos államadósságát. A tárca idézi az Európai Bizottság előrejelzését, miszerint 2010 és 2013 között csak öt európai uniós tagállamnak sikerül csökkentenie adósságát, és ezek közül Magyarország éri el a második legjobb eredményt 3,4 százalékpontos csökkentéssel.

A cikkben az NGM kifejti, hogy a pozitív fejlemény – a nyugdíjrendszer reformjának átalakításából származó egyszeri hatás mellett – a mostani fiskális konszolidációnak köszönhető.

Hozzáteszik, hogy 2010-ben 4,2 százalék volt a költségvetési hiány, ami 7 százalék lett volna, ha a kormány, júniusi hivatalba lépése után nem irányoz elő gyors lépéseket. 2011-ben Magyarország 4,3 százalékos GDP-arányos többletet ért el, amely az Európai Unióban kiválónak számít. A tárca ír arról is, hogy 2012-ben 2,5 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak Magyarországon, amelyet már az EU is elismer, és amely "kimagaslóan pozitív adat" a korábbi magyar és a jelenlegi uniós statisztikákhoz képest.

A minisztérium kitér arra is, hogy az első negyedéves GDP-adat "kiábrándító volt", ugyanakkor hangsúlyozza, hogy senki sem vonna le következtetést csupán egy negyedév adata alapján. 2011 utolsó negyedévében az egyik legjobb növekedést produkálta a magyar gazdaság, messze túlteljesítve az előzetes várakozásokat – írja az NGM. Hozzáteszik, hogy 2012 második felében további stabilizálódás, 2013-ban pedig erőteljes GDP-növekedés jöhet.

Az NGM szerint a munkaerő-piaci reformoknak köszönhetően a magyarországi lesz Európa egyik legrugalmasabb szabályozása. Kiemelik, hogy az Eurostat adataiból már látszanak is az első eredmények: a foglalkoztatási ráta a 15–64 évesek körében 2010 második negyedévétől 2011 végéig 1,2 százalékponttal emelkedett. "Ez a teljesítmény Magyarországot az EU élvonalába helyezi", különösen azért, mert az Európai Unió átlagában ennél kisebb mértékű volt a ráta emelkedése – olvasható a cikkben.

További statisztikák bizonyítják, hogy a magyar gazdaság szerkezete és kilátásai javulnak – hívja fel a figyelmet az NGM. Hozzáfűzi, hogy a svájci IMD versenyképességi rangsorában két helyet tudott előrelépni Magyarország. A gazdaság belső struktúrájának átalakulásával párhuzamosan a magyar gazdaság külső egyensúlya is szembetűnően javult a magyar exportszektor versenyképességének köszönhetően – hangsúlyozza az NGM.