Matolcsy: van lehetőség a kamatcsökkentésre
Miskolcon kezdte meg országos körútját Matolcsy György. A jegybankelnök szövetséget hirdetett az MNB, a kormány, a bankok és gazdasági szereplők, a megye, a város és az egyetem között a növekedés érdekében, ezenkívül dicsekedett a tegnapi GDP-adatokkal, az alacsony inflációval, és további kamatcsökkentést lebegtetett meg (nem túl nagy meglepetést okozva).
Az elnök tulajdonképpen nem mondott semmit, ám az MNB felső vezetésének krémje (Balogh Ádám alelnök, Csizmadia Norbert ügyvezető igazgató) is megjelent a fórumon, amelynek célja a Növekedési Hitel Program népszerűsítése. Igaz: a programot egyelőre még nem véglegesítették, és túl sok részlet se hangzott el róla. Az eseménynek különös jelentőséget adott, hogy az elnök és a felső vezetés nem igazán szeret sokat elárulni szándékairól. Így a nemzetközi hírügynökségek tudósítói is ellátogattak Miskolcra – hátha megtudnak valamit, ha már sajtótájékoztatót nem tart az MNB.
Ha Borsod emelkedik, Magyarország emelkedik – idézte a jegybankelnök "egy barátját", ám mondandóját leginkább a korábban már megismert téziseinek ismétlése tette ki, aktualizált formában.
Matolcsy kijelentette, hogy a hazai növekedés beindult, és egészséges szerkezetű, hiszen csökkent az államadósság, az államháztartási hiány, és az ország külső adóssága is mérséklődött. A növekedés most "hajszálon", de nagyobb, mint az unióban, az eurózónában vagy Németországban regisztrált, de – így Matolcsy – lesz még olyan is, hogy 2 százalékponttal is magasabb, mint a német. Szerinte ugyanis "beruházási tartalék" van a növekedésben – értsd: nem volt beruházás, de ha lesz, akkor nagyobb lehet a növekedés.
A jegybankelnök szerint azért is egészséges a növekedés, mert a kitörési pontokban következett be. Ilyennek nevezte a járműgyártást, amelynek a növekedése mögött "magyar-német járműipari integráció" áll, és ezen keresztül a keleti nyitás is, hiszen a gyárak ázsiai exportpiacokra termelnek.
Matolcsy szerint inflációmentes növekedés van, és az MNB szakértői előrejelzései szerint fennmarad az alacsony inflációs közeg. Az elnök kiemelte: "új közgazdasági felfedezés", hogy nem okozott ársokkot a forint árfolyamának romlása. Ezenkívül bejelentette: Magyarország a következő 18 hónapban fordulatot ér el a külső finanszírozási forrásoktól való függése terén, egyharmadával mérsékli a függést – vagyis tovább stabilizálja helyzetét.
Furcsán hatott, de megemlítette: az alacsony inflációs közeg, a külső forrásoktól való függés mérséklődése lehetőséget teremt a jegybanknak, hogy "minden eszközzel" támogassa a növekedés beindítását, és tovább csökkentse az alapkamatot. (Jegybankelnökök nem igazán szoktak ilyen egyértelmű utalást tenni következő kamatpolitikai lépésekre, még akkor sem, ha ezt épp várja a piac.)
Persze ott a másik lehetőség a támogatásra, ami a növekedési program, ám erről alig derült ki valami. Balogh Ádám alelnök feladata a részletek ismertetése lett volna, ám csak a már ismert általánosságokról beszélt (három pillér, van beruházásra és devizahitel-kiváltásra olcsó kölcsön, tíz évre, 3 millió és 3 milliárd forint között lehet felvenni). A részletekről – mondta – a jövő héten döntenek, és akkor dől el az is, melyik pénzintézet mennyihez juthat a 250 milliárdos keretből, és hogyan is lehet a tartalékot csökkenteni a bankok "segítségével" úgy, hogy velük devizacsere-ügyleteket (swap) köt a jegybank.
Csizmadia Norbert ügyvezető igazgató se mondott sokat arról, hogy miként lehet majd növekedés - inkább az új fejlesztési stratégiáról beszélt, aminek a kidolgozása még a Nemzetgazdasági Minisztériumnál tartozott hozzá, ahol államtitkár volt. A gazdasági stratégia alapja mindezek szerint, hogy a növekedés nyugat felől érkezik Magyraországra, és három felé mehet tovább: keletre, Borsod felé, debrecenbe és dél-keletre egy új gazdasági együttműködést létrehozva. Szerinte térségünk új növekedési zóna, amelyet "új Európának" hívnak, ennek közepén található Magyarország. Mint mondta, hazánk a keleti, ázsiai növekedés nyugati felén, valamint az innováció vezérelt német bővülés nyugati kapujában, ezen kívül pedig az észak-déli járműipari beruházásokra szakosodott zóna középontjában található még.
Az ügyvezető részletesen beszélt a 2014-2020-as uniós források elosztásának stratégiájáról, a gazdaságfejlesztési programok elosztásának módjáról, Borsodban például a nanotechnológia fejlesztésének elősegítését is célként jelölte meg. Magyarországon a stratégia a termelő beruházásokra épít, persze exportorinetált növekedésre, valamint a turizmsura, a sport-gazdaságra, a kutatás-fejlesztésre, az egészségügyre, a tudásgazdaságra. Ezen kívül persze a helyi gazdaságok, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, az oktatásra - a felsorolásból alig maradt ki terület. De kidolgozták - részletesen - a helyi fejlesztések tervét is, a Borsod-tervet és a Rákóczi-programot, amely a helyi lehetőségeket takarja, így például Borsod-Abaúj-Zemplén a keleti nyitás megyéje lesz. "Azért, mert kelet felől nézve Közép-Kelet-Európának az első belépési pontja" - indokolt az ügyvezető igazgató, bár az nem derült ki: mindennek mi köze lehet a kamatpolitikához.
