A negyedéves bővülés mértéke 0,7 százalékos volt, míg az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest 0,9 százalékos visszaesést mutattak ki a statisztikusok. Az elemzői konszenzus negyedéves alapon (azaz a megelőző három hónaphoz képest) 0,5-1 százalékos növekedést prognosztizált, ezt támasztották alá a havi rendszerességgel publikált ipari termelési adatok.

A gyatra decemberi teljesítményt azóta sikerült feledtetni, az év első három hónapjában az előző havit rendre felülmúlta az ipari termelés értéke, azaz felszálló ágba került ismét a Magyarország szempontjából jelenleg egyetlen igazán életképes szektor. A feledtetés, úgy tűnik, nem volt tökéletes, a KSH ugyanis éppen az ipari teljesítményt nevezte meg mint visszahúzó erőt, ezzel szemben előzetes becslésében az építőipart és a mezőgazdaságot javuló számokkal minősítette. A részletes adatokat júniusban közlik. Érdekesség, hogy magát a nemzetgazdasági tárcát is sikerült meglepnie a KSH-nak, az NGM 9 órakor kiadott közleményében éppen az ipar erősödésének örvendezett.

Az exportra termelő feldolgozóipar, ezen belül is a járműgyártás tartotta felszín felett tavaly a magyar gazdaságot, és ez az idén sem lesz másképpen. A növekedést nagyban, számokban kifejezve 0,3-0,4 százalékkal támogathatja meg a mezőgazdaság – amennyiben a tavalyi súlyos aszály után 2013-ban elkerülik a természeti katasztrófák.

A tavalyi év 1,7 százalékos GDP-csökkenéséből 0,7 százalékot "vállalt magára" az agrárium. Az idén viszont eddig szerencsénk volt, a belvíz nem okozott olyan károkat, mint amitől féltek a szakemberek. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint minden ok megvan a bizakodásra, s az agrárium az idén egy normális idényt produkálhat.

Az elemzők szerint az idén is bízhatunk az idegenforgalomban, amit a gyenge forint is segíthet, míg a szolgáltatásoknál összességében nagy előrelépés nem várható. Bármit is mond a KSH, az építőipar vesszőfutása azonban tovább tart, mint gondolták, az idén is negatív hatással lesz a GDP-re.

A kormány a konvergenciaprogramban 0,7 százalékosra vette vissza 0,9 százalékról az idei növekedési prognózisát, ám sokak szerint ez is irreálisan magas szám. Az elemzők többsége a 0,2 százalékos idei várakozásból indul ki, innen többnyire felfelé mutatnak a jóslatok. Fél százaléknál azonban csak a legoptimistábbak várnak erőteljesebb teljesítményt a magyar gazdaságtól.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az ipari termelés kedvező első negyedéves teljesítménye, a kiskereskedelmi forgalom stabilizálódása, valamint az építőipar tavalyinál kedvezőbb teljesítménye előrevetítették, hogy a technikai recessziónak vége lehet, miközben az éves szintű visszaesés mértéke is markánsan enyhül.

Úgy véli, a mezőgazdasági kibocsátása esetében még javítani is lehet a statisztikán, tekintettel a rendelkezésre álló agráradatok korlátozottságára.

Szintén hiányosak az ismeretek a GDP felhasználási oldaláról. A belföldi fogyasztás vélhetően stabilizálódott, a nettó export hozzájárulása javulhatott a tavalyi utolsó negyedévhez képest, egyes adatok a készletek pozitív alakulására utalnak, míg az építőipar teljesítménye a beruházások kedvezőbb alakulását tükrözhetik.

Suppan a következő negyedévekben további növekedésre számít, amit támogathat az infláció visszaesése miatt érezhetően növekvő reálbérek hatására fokozatosan élénkülő fogyasztás, az autóipari kapacitások fokozatos felfutása, az EU által támogatott beruházások, valamint a kedvezőbb mezőgazdasági kilátások. Az év közepétől pedig tovább javíthatják a növekedési kilátásokat az Audi üzembe helyezése, valamint a remélhetőleg javuló európai növekedési kilátások. Az alacsony tavalyi bázisok miatt ezért már a következő negyedévben éves alapon is növekedésre lehet számítani.

Negyedéves alapon a magyar gazdaság teljesítménye kiemelkedő európai viszonylatban, mivel a német GDP 0,1 százalékkal nőtt, a francia 0,2 százalékkal csökkent, a várakozásokat messze alulmúlva 0,9 százalékkal zuhant a cseh GDP, mindössze 0,1 százalékkal nőtt a lengyel, 0,3 százalékkal a szlovák, 0,5 százalékkal a román GDP – értékelte a nemzetközi adatokat az elemző.