A célok teljesítését foglalkoztatáspolitikai eszközökkel, 10 év alatt 1 millió új munkahely létrehozásával és a gazdasági növekedés újraindításával, továbbá a beruházások bővítésével kívánják elősegíteni. A reálgazdasági folyamatok alapján 4,5 százalékos jegybanki alapkamatot tartana indokoltnak Matolcsy György, aki szerint a tervezett 3,8 százalékos államháztartási deficittel szemben az új kormány öröksége "lényegesen súlyosabb", amelyet a jelenlegi adósságválságok okozta feszült helyzetben Magyarország nem engedhet meg, feltétlen orvosolni kell.

A nemzetgazdasági miniszterjelölt az első jeleket riasztónak nevezte, ide sorolta az önkormányzati szektor 1.000 milliárd feletti adósságterhén túl azt, hogy működőképességük csak augusztusig, szeptemberig tart ki. Szerinte újabb és újabb fekete foltokra derül fény, itt említette a Malév és a Munakerőpiaci Alap helyzetét.

A jegybanki alapkamat csökkentés nélkül a célok nem elérhetők - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a jegybanknál kéthetes betétben elhelyezett banki források felszabadítása a cél.

Az új kormány öt eszközzel kívánja segíteni a pénzügypolitikát: a bürokrácia és az adószint csökkentésével, belföldi piacteremtéssel, az uniós források gazdaságba való átcsoportosításával és olcsóbb hitellehetőséggel. Ma a bürokráciára fordított összeg, amelynek nagy részét a vállalkozások fizetik, eléri évente a 2.800 milliárd forintot, ezt 30 százalékkal kívánja csökkenteni az új kormány - jelezte Matolcsy György.

A miniszterjelölt elmondta: a magyarországi adószint az egyik legmagasabb a világon, 183 ország között a 151. legmagasabb. Hangsúlyozta a belföldi piacteremtés fontosságát, nem mellőzve az exportpiacokat. A mikro, kis- és középvállalkozások alultőkésítettek, ennek megoldásaként a miniszterjelölt szerint az Európai Unióból érkező forrásokat át kell csoportosítani e vállalkozások javára. Végül az olcsó hitelkínálat szükségességét említette Matolcsy György.

Hangsúlyozta, hogy az új kormány gazdasági elképzelései teljes gazdaságpolitikai váltást jelentenek: a program először a foglalkoztatást, beruházást bővíti, növekedést ér el, hiteleket kínál és ezzel éri el a deficit és az államadósság szintjének csökkenését és így az euró bevezetését. A foglalkoztatáspolitikában a 10 év alatt 1 milliót meghaladó új munkahely ismertetése szerint 10 százalékponttal, 65 százalékra emelheti a foglalkoztatási szintet.

Kiemelte: az új gazdaságpolitika az eddigivel szemben "két lábon áll majd" a belső piacra, a hazai kis- és középvállalkozásokra és a belföldi tőkére is támaszkodni kíván a külföldi tőkén túl. A bürokráciát pedig négy év alatt akarják egyharmaddal csökkenteni.

A miniszterjelölt képviselői kérdésre válaszolva közölte: a jövedelmeket terhelő adók csökkentésével az adózás súlypontját a fogyasztási és forgalmi szférára helyezi át az új kormány hároméves adócsökkentési programjának részeként. A munkát terhelő adók: személyi jövedelemadó, járulékok csökkentése segíti a versenyképesség javulását, mivel ezen a területen a magyar adószint jóval meghaladja a térség országainak adóterhelését - hangsúlyozta a kijelölt miniszter.

A jegybankkal együttműködés, meggyőzés, esetleg közös program kell a növekedés beindításához Matolcsy György szerint.
Az Országgyűlés költségvetési bizottságában kinevezését megelőző meghallgatásán Veres János volt pénzügyminiszter, szocialista képviselő kérdésére kifejtette: a pénzügypolitika irányítójaként együtt kell működnie az MNB elnökével. Hangsúlyozta: fiskális élénkítésre nincs lehetőség, együttműködés, meggyőzés, ha lehet közös program kell.

A fideszes képviselők támogatásával, a szocialisták nem szavazata, az LMP és a Jobbik tartózkodása mellett az Országgyűlés költségvetési bizottsága támogatta Matolcsy György kinevezését nemzetgazdasági miniszterré a jelölt keddi bizottsági meghallgatásán. A bizottság 16 igen, két nem, négy tartózkodás mellett támogatta a jelöltet.