Már negyedmillióan dolgoznak külföldön

Június végén mintegy 250 ezer fő dolgozott legalább 6 hónapja külföldön, ami a teljes munkaképes korú népesség 4,4 százaléka. A háztartások 9 százalékában van tartósan külföldön dolgozó személy – derül ki a GKI Gazdaságkutató felméréséből.

Idén június végén mintegy 250 ezer magyar dolgozott legalább 6 hónapja külföldön, ami a teljes munkaképes korú népesség 4,4 százaléka – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzéséből. A háztartások 9 százalékában van tartósan külföldön dolgozó személy. (A KSH májusban megjelent közleménye szerint 2012-ben mintegy 230 ezer hivatalosan bejelentett magyar állampolgár élt az európai országokban.)

A növekedés nagyon látványos, s egyben elkeserítőnek is mondható, hiszen a Kopint-TÁRKI 2010-re mintegy 60 ezer külföldi munkavállalót becsült, mely jelen felmérés eredményeivel összevetve azt jelenti, hogy 3 év alatt mintegy 190 ezerrel nőtt a külföldön hosszabb időre munkát vállalók száma.

Ugyanakkor a KSH felmérése közfoglalkoztatottak nélkül 2010-13 között mintegy 100 ezres bővülést mutat a hazai foglalkoztatott állományban.

Mindez a külföldi munkavállalók számának fenti növekedését figyelembe véve arra világít rá, hogy a foglalkoztatásban átrendeződés ment végbe, a külföldön dolgozók számának bővülése mellett az itthon (legálisan vagy feketén) dolgozó állomány mintegy 100 ezer fővel csökkent.

A magyaroknak elképzeléseivel elsősorban Ausztriában, Németországban és Nagy-Britanniában munkát ígérő külföldi álláshirdetések esnek egybe – mutatnak rá a Jobinfo.hu statisztikái. Ezekben az államokban ugyanis dominál a betanított munkaerő, fizikai munka és szakmunka iránti igény, s éppen ezt keresik leginkább a külföldre induló magyarok.

A portál állásfoglalása szerint főként azok hagyják el az országot, akik itthon nem találnak az aktuális lehetőségeiknél jobb munkalehetőséget, nincs elég munkatapasztalatuk vagy alulképzettek.

A határon túli munkalehetőségeket kínáló ajánlatok száma idén megduplázódni látszik, és bár a trükkös álláshirdetések száma csökken, a Jobline óvatosságra int. A munkakeresőknek még mindig gyanakodniuk kell, ha túl jó, szinte álomszerű lehetőségre bukkannak.

A külföldön szerencsét próbálók sokszor kényszerpályán vannak, a hazai álláspiaci kínálat ugyanis eltörpül az igényekhez képest. Az ország keleti és nyugati fele között pedig tovább nő a munkaerő-piaci szakadék. Míg a főváros továbberősítette álláspiaci pozícióját, addig 2013-as adatok alapján a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében a legrosszabb. Ezekben a megyékben a legnagyobb a különbség a munkát keresők és a kínálók között.

Ezekkel a megállapításokkal szinte teljesen egybeesnek a GKI kutatásának eredményei. A gazdaságkutató kifejezetten vizsgálta, mely régiókból hagyták el leginkább a munka érdekében az országot, amely alapján kirajzolódik, hogy két részre szakad az ország. A két déli régióban – a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön – és az észak-magyarországi területeken élő családok több mint egytizedében van olyan, aki külföldön keresi a kenyerét, míg a többi régióban ez az arány 6-8 százalék közötti.

Ez abból a szempontból aligha mondható meglepőnek, hogy a három országrészt tartják a legszegényebbnek. A munkaképes korúak számára vetítve a fenti három régióban a határon túl tartósan munkát vállalók aránya 6-7, az egyéb régiókban 3-4 százalék ugyan ez a mutató.  

A településtípus szerinti összehasonlítás azt mutatja, hogy a fővárosi háztartásokból kisebb arányú – 7 százalék – a munkavállalási célú migráció, ez a vidéki települések háztartásai esetében eléri a 10 százalékot. Ennek oka a budapesti kedvezőbb bérszínvonal, a karrierlehetőségek nagyobb száma. 

A háztartás nettó összjövedelme szerinti a felső 25 százalékos körben a háztartások 17 százalékában van külföldön dolgozó felnőtt. A kép azonban csalóka, mert részben a külföldi munkának a következménye, hogy a háztartási jövedelem magas. A háztartásfő iskolai végzettsége szerinti összehasonlítás a felsőfokú végzettségűek, valamint a szakmával rendelkezők körében mutat az átlagot meghaladó arányt, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők jellemzően nem tudnak külföldön munkát vállalni.

A GKI szerint összességében legalább 270-280 ezer honfitársunk dolgozik ideje jelentős részében külföldön – beleértve a 6 hónapnál rövidebb munkavállalókat is. Az ezzel korrigált foglalkoztatási adat ugyanakkor jól mutatja, hogy a hazai foglalkoztatás a kormány szándékával ellentétben 2010 óta jelentősen mérséklődött, még az ideiglenes munkásokat figyelembe véve is. 

Itt hagyják az országot és máshol keresnek munkát
Középpontban „a” munka
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.