22 európai főváros közül Budapesten a második legalacsonyabb a gáz, 23 fővárost vizsgálva pedig a negyedik legalacsonyabb az áram lakossági ára - derül ki a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal frissen közzétett, 2014. januári összehasonlító grafikonjából. E két helyezésünk tavaly december óta nem változott.

Gázban csak Bukarest olcsóbb, mégpedig 15 százalékkal. Az áramárunkat Bukarest és Zágráb előzi meg, a legolcsóbb pedig a felmérés egyetlen nem uniós fővárosa, Belgrád, ahol az áramtarifa még a zágrábinak is csak a felére rúg.

Az Eurostat által használt vásárlóerő-paritáson számolva, vagyis az adott ország összes termékének árszintjéhez viszonyítva a magyar lakossági gázár a vizsgált 22 főváros közül a 7. legalacsonyabb. Noha eme számítás szerint az áramár 23 fővárosból még mindig a 9. legmagasabb, e tekintetben decemberhez képest egy helyezést javítottunk.

Közölnek még egy, "teherbíróképességet" bemutató felmérést is. Eszerint egy budapesti, kétkeresős átlagcsalád jövedelmének 6 százalékát költi áramra és gázra, ami a 20 vizsgált főváros közül az 5. legmagasabb arány. A helyzet csak Bukarestben, Pozsonyban, Varsóban és Lisszabonban rosszabb. Ebbéli helyezésünk ugyan december óta nem változott, de arányszámunk 0,1 százalékkal nőtt. Prága két helyezést javított és ezzel mögénk került, helyére Varsó zárkózott fel. A legkevésbé, 1,4 százalékban Luxemburg lakosait terheli az áram- és gázszámlafizetés.

Az áramárlistán az uniós fővárosok közül kimaradt Szófia, Nicosia, Tallinn, Riga, Vilnius és Valletta, - a gázárlistán eme városokon kívül Helsinki sem szerepel -, viszont mindkettőre felkerült a nem uniós Belgrád.

A vásárlóerőparitás (Purchasing Power Standard, PPS) a MEKH magyarázata szerint egy fiktív valuta, az európai vásárlóerő-egység, amely az Európai Unió 28 tagállamának átlagos árszínvonalán mérve egy euró értékű vásárlóerőt jelent. Mivel az árszínvonal tagállamról tagállamra eltér, ezért a nemzeti valutában számolt végfelhasználói árakat elosztották a GDP szintjén aggregált vásárlóerő-paritással (PPP-vel, purchasing power parity). A vásárlóerő-paritáson mért árakat bemutató ábrák arra mutatnak rá, hogy például más termékek és szolgáltatások árához képest mennyivel tér el a budapesti energiaár más fővárosokhoz képest.