A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által a főbb európai nagyvárosok lakossági energiadíjairól készített felmérés szerint, míg júliusban hozzánk képest csak Bukarest lakosainak okozott nagyobb tehertételt a közművek kifizetése, addig a november 1-i rezsicsökkentést követően, decemberben már Pozsonyban, Prágában és Lisszabonban is a budapestieknél nagyobb arányban kénytelenek a háztartások jövedelmüket villamos energiára és földgázra fordítani – közölte a közműhatóság.

A vizsgált lakosok az egyes fővárosokra jellemző átlagos fogyasztók. A MEKH fél éve készíti el az azonos módszertani alapok szerint gyűjtött, azonos tartalmú és összetételű nemzetközi végfelhasználói ár-összehasonlítást. A mellékelt anyagban rálelhetünk a közlemény alapjául szolgáló, jóval részletesebb adatokra is, ami bizonyos tekintetben más megvilágításba helyezi az "átlagokat".

Huszonhárom vizsgált nagyváros közül az áram mindentől független tarifáját tekintve Magyarország a negyedik legolcsóbb. (Az uniós fővárosok közül a vizsgálatból kimaradt Szófia, Nicosia, Tallinn, Riga, Vilnius és Valletta, ugyanakkor bekerült a nem uniós Belgrád.) Nálunk is olcsóbb az áram Bukarestben és Zágrábban, nem is beszélve Belgrádról, amelynek díja körülbelül fele a második legolcsóbb nagyvárosénak.

A Fidesz-kormány jelenlegi politikájának magját képező úgynevezett vásárlóerő-paritás szerinti lista alapján Budapesten még mindig a nyolcadik legnehezebb a villanyszámla kifizetése. A hivatkozott júliusi felméréshez képest e tekintetben három helyezést javítottunk, azaz ennyivel kedvezőbb a helyzet. A decemberi listán helyezésünk a vizsgált városok átlagától még mindig 13,5 százalékkal felfelé tér el.

A gázár a vizsgált 22 nagyváros közül Budapesten a második legalacsonyabb. Csak Bukarest olcsóbb nála. A Fidesz-politikusok által szintén sokszor hivatkozott, fizetésekhez képesti gázárlistán ugyanakkor Budapest szintén az olcsóbbak közé tartozik. Eszerint jövedelemarányosan nálunk a hetedik legkönnyebb kifizetni a gázszámlát. Kedvezőbb helyzetben van Amszterdam, Bukarest, Párizs, London, Brüsszel és Luxemburg. Gáz tekintetében számításunk szerint közel 25 százalékkal állunk az átlag alatt.

A "félreértések elkerülése végett" készítettek egy más szemléletű adatsort is. Ez a családok jövedelme arányában vizsgálja az összesített gáz- és áramköltségeket. Eszerint egy budapesti, kétkeresős átlagcsalád jövedelmének 5,9 százalékát költi áramra és gázra; a helyzet csak Bukarestben, Pozsonyban, Prágában és Lisszabonban rosszabb. A MEKH közleményében nem a vásárlóerőhöz viszonyított listát emeli ki (amelyekben helyzetünk – a gáz tekintetében különösen – kedvezőbb), hanem a lehető legrosszabb helyzetet tükröző családi jövedelem szerintit. (Megjegyzendő, a Fidesz-politikusok általában 20-40 és nem 5,9 százalékos rezsiterhelésről beszélnek.)

Noha kétségtelenül az összes grafikon megállja a helyét, a MEKH-kimutatásokból az nem derül ki pontosan, mi az a jelentős módszertani különbség a "vásárlóerő-paritás" és a "családok jövedelemaránya" között, ami utóbbiban az előbbihez képest jóval kedvezőtlenebb képet fest a magyar családok rezsiszámla-fizetőképességéről.

Mindazonáltal a MEKH-anyag tételesen közöl a gázárra vonatkozó, a Fidesz által általánosságban igen gyakran hivatkozott fizetőképességi adatsort, amely szerint ugyanakkor a Fidesz állításával szemben már decemberben jóval az uniós átlag alatt álltunk. Így a most várható rezsicsökkentésnek az a magyarázata, miszerint mi ezzel a lakossági energiatarifák tekintetében csupán az uniós fizetőképességi lista átlagához szeretnénk közelíteni, az állami hivatal kimutatása alapján nem állja meg a helyét.