Hivatalos kormányprogram nélkül mindenki találgatja, milyen változtatásokat hozhat a választások után létrejövő új kormány. A legtöbben arra tippelnek: semmilyet. A Napi.hu (amely most már nem összekeverendő a Századvég tulajdonába került Napi Gazdasággal) például úgy számolt, hogy a hiány leszorításának kényszere, miatt aligha várható változás – maradnak a különadók és a magas áfa is.

Az egyetlen várható intézkedésnek a korábban népszerű kisvállalkozói adó, az eva kivezetését gondolják – ezeket váltotta fel ugyanis két másik (Kata és Kiva). Szerintük azonban nincs meg a fedezet arra, hogy a járulékokat csökkentsék (amit a cégek kérnek), vagy a személyi jövedelemadó kulcsát egyszámjegyűvé tegyék – ahogy Orbán Viktor azt ígérte. A kilenc százalékos kulcs bevezetése 4-500 milliárd forinttal járna, és erre nem igazán látható a fedezet.

A Magyar Nemzet cikke szerint azonban megvan, és akár már jövőre tíz százalék alá csökkenhet a kulcs. A lap a Fideszben most eddig háttérbe szorult közgazdászt, Boros Imrét idézi. Szerinte ugyanis „a gazdasági növekedés üteme, a kamatterhek csökkenése, a foglalkoztatás bővülése és a belső fogyasztás emelkedése" miatt mód van csökkenteni az szja-kulcsot.

A számítás egyszerű: a növekedést a kabinet 2 százalékosra teszi, de amennyiben az fél százalékkal magasabb volna, úgy egyből 75-85 milliárd forinttal volna több a költségvetésben. A közgazdász számol azzal is, ami eddig egyetlen szja-csökkentésnél se jött be: az alacsonyabb adó magasabb fogyasztást generál, és ezért ezen az ágon is lesz többletbevétel.

Azt azért a kormányhoz közel álló lap is megjegyzi, hogy Varga Mihály azt mondta, hogy a kormány tervezi ugyan az egyszámjegyű szja bevezetését, de csak a gazdaság teljesítőképességének függvényében.

 „Más elemzőkre" hivatkozva közlik, hogy a „ a szükséges növekedési szint eléréséhez legalább két évre van szüksége az országnak". A hozzávetőleges számítás azt közli, hogy változatlan kiadások mellett 3,5-4 százalékos tartós növekedésre van szükség ahhoz, hogy az egyszámjegyű szja bevezetésének általuk 500 milliárdosra tett kiesése a GDP-bővülésből két év alatt megtérüljön az országnak. Szerintük ezt a növekedési szintet jövőre már simán eléri Magyarország (ezt a nézetet egyelőre a nemzetközi szervezetek nem osztják).

Növekvő költségvetési kiadások esetén a lap szerint 5,5-6 százalékos növekedési ütem kell az egy százalékos szja eléréséhez. Ez a lap prognózisa szerint „inkább bő két, esetleg három év alatt valósulhat meg".