A "költségvetést megalapozó" salátatörvény jelenleg is zajló tárgyalása során a törvényalkotási bizottság módosítaná az áramárba épített különböző "egyéb tételeket" - tudtuk meg. Eszerint a veszteséges állami Vértesi Erőműnek évi többmilliárdos támogatását biztosító úgynevezett "szénipari szerkezetátalakítási támogatást" kilowattóránként (kWh) 17 fillérről 21 fillérre, a "kapcsolt szerkezetátalakítási támogatást" pedig, ami valójában a zömmel önkormányzati távhőcégeknél a rezsicsökkentés okozta hiány betömésére szolgál, 1 forint 71 fillérről 2 forint 8 fillérre emelik.

A még ennél is kacifántosabb megfogalmazású, valójában a nyugdíjas villamosenergia-ipari dolgozók kedvezményes áramtarifájának forrásául szolgáló tételt viszont kWh-nként 20 fillérről 13 fillérre csökkentik. Mindez összességében számításunk szerint 34 filléres – körülbelül egyszázalékos – áramáremeléshez vezet. Arra, hogy más tétel csökkentésével ezt elkerülnék, az indítvány nem utal. Az "indoklás" megejtően tömör: ezt most módosítják. Az áremelés a lakosságra nem vonatkozik, mert ezt a kört korábban a kormány mentesítette az egyéb tételek megfizetése alól.

Téglás József, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ) elnökhelyettese – a tervről lapunktól értesülve – megdöbbenésének adott hangot. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: noha a sztrájktörvény vonatkozó kitételei nem teljesen tisztázottak, ha a szóban forgó csökkentést valóban elfogadják, dolgozóikat semmiképp nem tartják vissza attól, hogy éljenek akár a sztrájk jogával is. A döntés több ezer egykori villamosenergia-ipari dolgozó számára hozna jelentős - számításunk szerint körülbelül 13 százalékos - áramár-emelkedést.

Téglás József emlékeztetett arra, hogy utoljára 2007-ben Kóka János szerette volna lecsökkenteni a tételt, ami élénk tiltakozást váltott ki belőlük, így például vittek az akkori liberális gazdasági miniszternek "ajándékba" akkumulátort is a villanymentes napokra utalva. Más szakértők emlékeztettek, hogy akkor a jelenlegi villamosipari dolgozók kedvezményeinek anyagi terheit áttették az érintett cégekre, és azóta csak a nyugdíjasok kedvezményeit terhelik a fogyasztókat. Azóta – mint forrásunk fogalmazott – a Fidesz-kormány sem mert hozzányúlni a villamosipari dolgozók kedvezményeihez.

A vértesi szénerőmű és a távhőszolgáltatók támogatásának emelése szintén vitatott, hisz azokat rendre a fogyasztókra kötelezően rótt, bújtatott állami támogatásként tartják számon különböző gyengén teljesítő cégek mesterséges erősítésére vagy akár életben tartására. A Vértesi Erőmű esetében erre külön uniós engedélyt kaptunk, a távhőcégek esetében viszont erre a jelek szerint eddig nem volt szükség. Az érdemben eredetileg se "szerkezetátalakításhoz", hanem javarészt különböző vállalkozók meggazdagodásához vezető, a Fidesz által most jelentős mértékben emelt tétel célja az utóbbi évek során leegyszerűsödött: abból a közműhivatal meghatározott időközönként annak a távhőcégnek juttat pénzt, amely kellő eréllyel bebizonyítja, hogy enélkül tönkremenne. Ez az évi 50-100 milliárdos tétel ma lényegében a zömmel önkormányzati távhőcégeknél oltja ki a rezsicsökkentés kedvezőtlen hatásait.

A szavazás zajlik, várjuk a fejleményeket.

Update: az anyag eredeti címében lakossági áramáremelést valószínűsítettünk, de a tételek valójában már nem terhelik a lakosságot, ezért elnézést kérünk.