Az egységes kérelmen belül 35 jogcímen lehet dotációt igényelni, ezek közül az egyik legfontosabb a területalapú támogatás. Május 12-ig mintegy 4,5 millió hektárra igényeltek szubvenciót, míg tavaly ilyenkor 4,3 milliónál jártak. A 35 jogcím esetében idén összesen 170 ezer támogatási igénnyel számolnak, szemben a tavalyi 180 ezerrel. A megítélt összeg 420 milliárd forint lehet, amelyből 210 milliárdot még idén megkaphatnak a gazdálkodók.

Az egyetlen új elem az anyakocák utáni dotáció Konyhás István / Népszabadság

A kormány az idei évtől jelentősen átalakította az agrártámogatási rendszert, földalapú dotáció csak 1200 hektárig jár. A kabinet indoklása szerint a cél a kisebb, családi gazdálkodók, illetve például az állattenyésztők nagyobb arányú támogatása. Ágazati szereplők szerint alapvetően nem rossz gondolat a szubvenciók szélesebb körben terítése, de ennek nem szabad azzal járnia, hogy jól működő cégeket lehetetlen helyzetbe hoznak. A kormány nagybirtokokat visszavágó törekvése ráadásul nemcsak a nagyvállalatokat érinti hátrányosan, hanem az olyan tömörüléseket, amelyekben több kisebb gazdálkodó fog össze. Jelenleg mintegy 500 olyan szövetkezés működik, amely 1200 hektárnál nagyobb területen gazdálkodik, s összességében ezek a tömörülések adják a mezőgazdasági termelés negyedét, a szektor foglalkoztatottjainak felét is ezek alkalmazzák.

A földalapú támogatás átalakításán megspórolt összeget zömében olyan társaságok kapják, amelyeknek eddig is jutott forrás állattartásra. Új elem mindössze egy van, az anyakocák után fizetett támogatás – mondta lapunknak Gőgös Zoltán. Az MSZP alelnöke szerint az Orbán-kormánynak inkább az állami földek használatát kellene újragondolni, és nem egy olyan szabályrendszert rákényszeríteni a termelőkre, amely szembemegy a piac természetes fejlődésével: vagyis, hogy vannak nagyobbak, amelyek integrálhatják a kicsiket. A nagybirtokosnak titulált gazdaságok zöme 30–200 gazdálkodó tulajdonában van.

Egy kétezer tehenet nevelő gazdaságban kell háromezer hektár termőföld ahhoz, hogy a szükséges takarmányt megtermeljék. A 200–600 hektáron működő gazdaságoknak ezért nem éri meg állattartással foglalkozni, nem tudnak gazdaságosan működni. S mivel az állattartás lényegesen munkaerő-igényesebb, a kis- és középgazdaságok így nem is foglalkoztatnak annyi embert, mint a nagyok. Egy háromezer hektáros gazdaságban az alkalmazottak száma kétszáz körül van, míg egy 400-500 hektáron dolgozó vállalkozás négy-hat emberrel is elműködhet. Ha a jelenlegi nagy, integrátori feladatokat is ellátó társaságokat korlátozzák, az agráriumban foglalkoztatottak száma drasztikusan csökkenhet – figyelmeztetett.