Sürgős erőfeszítéseket kér a magyar kormánytól a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely csütörtökön adta ki a világgazdaságról és a tagországok kilátásairól szóló vaskos elemzését. S az elemzés azt követően ösztönöz a közpénzügyek fenntartható pályára állítására, hogy részletesen ismerteti az utóbbi időben foganatosított intézkedéseket.

A 2010 első félévében észlelt költségvetési megcsúszást, melyet a kiadások növekedése és az alacsonyabb jövedelmi adó és járulékok miatt kisebb bevétel okozott, úgy próbálta meg korrigálni a kormány az unió által is elfogadott deficitcélok teljesítése érdekében, hogy súlyos átmeneti különadót vetett ki a pénzintézetekre, valamint többletadót a telekommunikációs, energia és kiskereskedelmi szektorokra.

Ráadásul, a kormányzat 14 hónapra felfüggesztette a nyugdíjjárulék átutalását a nyugdíjrendszer második pillérébe, azaz a magánpénztárakba. Ez az intézkedés ugyan a GDP 1,5 százalékára tehető bevételt hoz, de csak egyszer, miközben aláássa a nyugdíjrendszerbe vetett bizalmat. A személyi jövedelemadó jövő évi egykulcsos adóztatása növeli a strukturális deficitet, vagyis e hatás ellensúlyozására az intézkedéseket még be kéne jelenteni. A fiskális politika fenntarthatóvá tételére azonban a következő három és fél év elegendő lenne, hiszen a kormány erős felhatalmazást kapott, s ebben az időszakban választások sem lesznek.

Hiteles konszolidáció hiányában a kockázat növekedik, ami tehertétel lehet, ha az ország pusztán elővigyázatosságból sem köt megállapodást a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel. A befektetői bizalom elvesztése gyengítheti a forintot, és növelheti az adósságfinanszírozás költségét. Az OECD szerint a külső keresletnek hála jövőre 2,5, 2012-ben 3,1 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság. A járulékcsökkentés bővítheti a foglalkoztatás a magánszektorban, de a közszférában viszont elbocsátások lehetnek a fiskális megszorítások miatt.

A jelentés közzététele véletlenül esett egybe Orbán Viktor párizsi látogatásával - a szerdai brüsszeli tárgyalások és a pénteken nyíló NATO-csúcs között - s a kormányfő azt mondta Angel Gurria OECD főtitkárral folytatott egyeztetése után az MTI szerint, hogy az elemzőknek nincsen könnyű dolga a speciális magyar helyzetre szabott szokatlan gazdaságpolitikai kísérlettel.

Hozzátette: annak egyes részei egyértelműen tetszenek a piacnak, más részeit, mint például a bankadót vagy válságadót viszont „gyűlöli" a piac. Orbán elismerte, hogy „nem lehet megmondani előre, beválik-e vagy sem", s „a kudarc esélye is mindig benne van egy ilyen kísérletben". „De mi a siker esélyét akarjuk valóra váltani" - hangoztatta. Orbán Párizsban is azzal érvelt, mint Brüsszelben, hogy a magyar gazdaságpolitika számára legnagyobb kihívás az adósság csökkentése.

A kora délutáni beszélgetést megelőzően mutatta be Gurria a világgazdasági elemzést, amelynek üzenete az, hogy a nagy gazdaságoknak egymást segítő gazdaságpolitikákkal kellene kikeveredniük a nehézségekből. A növekedés csak a feltörekvő országokban tetemes, másutt most inkább lassul az iram, Európában egy és két, az Egyesült Államokban két és három százalék között ingadozik az ütem a következő két évben, de e két térségben kimerült a költségvetési ösztönzés forrása, meg kell kezdeni a konszolidációt és az adósság mérséklését, miközben Kínában, és másutt is, többet kellene költeni például a szociális védőháló kialakítására.

Ez a kijózanító, az egyensúlyt helyreállító koktél mindenkinek jót tenne, s a világgazdaság sokkal gyorsabb és zöldebb növekedésre lenne képes. Úgy vélte azonban Gurria, hogy a kínai valuta árfolyama nem úgy alakul, ahogy a globális egyensúlyozás megkívánná. Strukturális reformokra is mindenütt szükség lenne. A kiigazítás fájdalmas lesz és népszerűtlen, egyben elkerülhetetlen. A

hhoz, hogy az államadósság aránya a jelenlegi magas szintről stabilizálódjék 2025-ig, az elsődleges, tehát a kamatfizetés nélküli költségvetési egyenlegben a GDP nyolc százalékának megfelelő javulásra lesz szükség az Egyesült Államokban és Japánban, illetve 5-6 százalékosra Nagy-Britanniában, Portugáliában, Szlovákiában, Lengyelországban és Írországban. Magyarországon azonban csak 0,3 százalékosra, derül ki a jelentésből.