Kanadai kézbe kerül Ferihegy
Kanadai lesz a budapesti nemzetközi repülőtér üzemeltetője, gyakorolni kell a kifejezést, ezentúl ugyanis azt kell használni a korábbi német üzemeltető helyett. Az új tulajdonos Kanada egyik legnagyobb, állami nyugdíjalapja, a PSP Investments, amely több mint 64 milliárd dollárnyi eszközt kezel.
A ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. részvényeinek fennmaradó részén – közvetve – több befektető, a szintén kanadai Caisse de depot et placement du Québec alapkezelő, a Goldman Sachshoz kötődő Aero Investment, a szingapúri, állami tulajdonú GIC Special Investments és a német KfW IPEX-Bank.
– Olyan vállalat kezébe kerülnek a repülőterek, amely elkötelezett azok felelősségteljes üzemeltetésében. Mi elértük a célunkat, ők pedig továbbra is perspektívát kínálnak a munkavállalóinknak – kommentálta a változást Peter Sassenfeld, az igazgatóság tagja.
A változás nem a semmiből jött, és nem is csak a budapesti repteret érinti: a tulajdonos Hochtief Airport anyavállalata, a spanyol kézben lévő Hochtief ugyanis kompletten eladta a hat repülőtérből álló csomagot. Budapesten a repülőtér, mint ingatlan, állami tulajdon. A repülőtér üzemeltetési joga még 68 évig azé a cégé, amelyet most eladtak.
1,1 milliárd euró bevételt jelent a Hochtief Airport a tulajdonosának, amely a Liszt Ferenc repülőtéren kívül további öt légikikötőben bír tulajdonrésszel, így az athéni, a düsseldorfi, hamburgi, sydney-i és tiranai létesítményekben. A legnagyobb tulajdonrész ezek közül a budapesti reptérben van.
A Hochtief több mint két éve próbálja eladni a reptérüzemeltetőt, legutóbb 2011 nyarán nézett ki úgy, hogy nyélbe ütik az üzletet, de a vevőként emlegetett kínai HNA Group – a Hainan Airlines tulajdonosa – az európai válságra hivatkozva végül olyan alacsony árat ajánlott, hogy a német-spanyol cég menedzsmentje úgy döntött, nem adja el a repteres leányvállalatot. A Hochtief egy 2011-ben zárult tranzakcióval került a spanyol ACS-hez, ezért a német-spanyol jelző.
Emlékezetes: akkoriban a Heti Válasz azt írta, hogy ennek az eladásnak a keretében a budapesti repülőtér már nem fog a Grupo ACS-hez kerülni, hiszen annak első embere, Florentino Pérez a Real Madrid elnöke is egyben, így a miniszterelnök sporttársias légkörben tárgyalhat arról, hogy a reptér újra állami tulajdonba kerülhessen. Végül ezt a spekulációt semmi nem igazolta, sőt: az állam értékesítette az akkor még meglévő, 25 százalékos állami tulajdonrészt a cégben, mintegy 36 milliárd forintért.
A kormány ezt követően, már mint a reptérben nem érdekelt fél, engedhette csődbe a fővárosi légikikötő legfontosabb ügyfelének számító nemzeti légitársaságot, a Malévot, majd ezek után fideszes indítványra gond nélkül emelhette háromszorosára a reptér által fizetendő telekadót. (Orbán Viktornak különben nem ez az első közös időszaka kanadai reptérbefektetőkkel: első kormányzása idején a 2B terminált fejlesztő céget ebrudalták ki Ferihegyről, ez később több mint 70 milliárdjába került az államnak.)
A magyar repülőtér fordulatokban gazdag történetének azonban aligha van köze a mostani eladási döntéshez, mindössze arról van szó, hogy a Hochtief végre nyélbe tudta ütni azt a tranzakciót, amelyet már két éve is tervezett – igaz, lényegében minimáláron: 2011-ben 1,1 milliárd euróról szóltak az utolsó hírek, mielőtt az értékesítést leállították. Igaz, a tárgyalások 1,4 milliárdnál is jártak akkor.
A mostani tranzakció teljes értéke másfél milliárd euró, beleértve a 400 milliót érő kisebbségi részesedéseket, így a Hochtiefnak 1,1 milliárdja marad az üzlet lezárultával, amely a második félévre várható, a hatósági jováhagyásokat követően.
