Mélyütés a budapesti reptérnek: titkos terv vagy fideszes magánakció?
Érdekesség, hogy a javaslatot sem a gazdasági biztottság fideszes többsége, sem a kormány nem támogatta, a parlamentben hétfőn mégis 287 igen szavazattal ment át (három nem és 61 tartózkodás mellett). Így a tavalyi 675 millió forintról 2,25 milliárdra emelkedhet az az adóteher, amit az általa használt földterületek után a Budapest Airportnak be kell fizetnie. A saját bevallása szerint a túlélésért küzdő vállalat vezetése úgy gondolja: ez olyan mélyütés, amely helyrehozhatatlan károkat okoz a Liszt Ferenc repülőtérnek, de a környező kerületeknek is.
A telekadóról szóló törvényt tavaly decemberben is módosította az Országgyűlés, s már akkor elvonták bizonyos típusú területek mentességét. A változások okán 1,6 milliárd forintra emelkedett az az adóteher, amit elvben kivethetnek a Budapest Airportra az érintett önkormányzatok, melyek területén van a reptér, vagyis a XVII. és a XVIII. kerület, valamint Vecsés.
A hétfőn elfogadott módosító viszont lényegében minden mentességet elvonna. Eddig nem kellett adót fizetni a közlekedéshez használt területek, így a gurulóutak, a kifutók és az állóhelyek után.
A változást információnk szerint több érintett polgármester sem támogatta, többek között azért, mert tudták: a reptér helyzete pénzügyileg így is elég instabillá vált a Malév megszűnése miatt. A csőd, valamint az emiatt életbe léptetett reptéri takarékosság következtében így is sok kerületi lakos veszítette el a megélhetését, így tovább emelni a telekadót meglehetősen kontraproduktív lehet – mondta lapunknak egy neve mellőzését kérő helyi kormánypárti politikus.
Riz Levente, a XVII. kerület polgármestere azonban eredményesen érvelt az adóterhek növelése mellett, amire volt is oka: Rákosmentének eddig nem sok jutott a reptéri telekadóból, mivel a kerületben fekvő reptérrész döntő többsége a kivételek közé tartozott. Úgy tudjuk, ezzel az intézkedéssel elméletben több mint 400 millió forintos bevételhez juthat a XVII. kerület. Alighanem tehát a polgármester mérlegelte, mennyi kerületi lakos reptéri dolgozó veszítheti el az állását a pluszteher miatt, s ez milyen teherrel jár a kerület számára, illetve, hogy ezzel szemben mennyit nyer a törvénymódosítással.
A tavalyi 333 százalékára emelkedő teher persze csak elméleti lehetőség, a jogszabály ugyanis csak annak plafonját határozza meg, ezen belül az önkormányzatoknak szabad a mozgásterük. A költségvetési elvonások miatt pénzügyi gondokkal küszködő helyhatóságok azonban bizonyosan ki fogják vetni a maximumot, ha már egyszer lehetőségük van rá.
A lapunk által megkérdezett szakértők között egyre többen vannak, akik szerint a légi közlekedésnek adott újabb pofon mögött a kormány azon törekvése áll, hogy ismét az állam rendelkezzen a reptér fölött. Erre jó megoldás lehet az adóemelés, amely további nehézségeket okoz a Malév-csőd óta pénzügyi gondokkal küzdő reptérnek. Ám a csodafegyver visszafelé is elsülhet: könnyen előfordulhat, hogy az államnak vállalnia kell a privatizációs szerződésben szereplő, több mint négyszázmilliárd forintos garanciát, amely akkor lép életbe, ha a Budapest Airport anyagilag ellehetetlenül.
Kósa Lajos segíthet a reptérüzemeltetőn
A Hvg.hu információja szerint Kósa Lajos tegnap egy zárószavazás előtti módosítót nyújtott be a helyi adókról szóló törvényhez. A Fidesz alelnöke ezzel lényegében felülírná a párttársa, Riz Levente által a parlamenten keresztülvert javaslatot.
Ha a jogszabály jövő heti végszavazásán az Országgyűlés támogatja Kósa elképzelését, akkor a Budapest Airport adóterhelése nem nő tovább.
