Az OECD nem kegyelmez: jövőre recesszió lesz Magyarországon
A legfejlettebb ipari államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Párizsban közzétett friss világgazdasági előrejelzésének magyar fejezete borúsabb képet fest a gazdasági helyzetről, mint az Európai Bizottság, amely szerény növekedést és a GDP-hez képest három százalék alatti hiányt mutatott ki 2012-re.
Ám az OECD, amely sürgeti a mielőbbi megállapodást a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, úgy látja, hogy a süllyedő befektetői bizalom, a válság terheitől szabaduló vállalati és háztartási szféra tevékenysége és a költségvetési kiigazítás miatt jövőre 0,6 százalékos visszaesés várható, s ehhez a prognózishoz 3,4 százalékos költségvetési deficitet társít, miközben az idei 84 százalékról 85 százalékra emelkedik az államadósság, szintén a bruttó nemzeti termék százalékában. Nagyjából ezek a számok jellemzik 2013-at is, amikor már egy százalék körüli növekedés azért várható. Kérdésünkre, mi okozza az eltérést az Európai Bizottság előrejelzéséhez képest, az OECD szakértői azt válaszolták, hogy jövőre szerintük kisebb lesz a belső és a külső kereslet, utóbbi miatt az idei csaknem tízszázalékos exportnövekedés csak alig ötszázalékos lehet. Ez okozza az enyhe recessziót, s az így kapott GDP számhoz képest a hiány összege nagyobb deficitarányt eredményez.
Idén a büdzsé többlete ellenére romlott a fiskális helyzet az adócsökkentések miatt, amelyek hatását egyszeri bevételek ellensúlyozzák. A beruházások visszaesésében is megmutatkozó gyenge befektetői bizalom helyreállításához elengedhetetlen a megállapodás a nemzetközi pénzügyi intézményekkel. Ha ez nem sikerül, akkor viszont mindenképpen le kell vinni a hiányt a tervezett 2,5 százalékra 2012-ben. A jegybanknak sok tere nem maradt a kamatcsökkentésre, de az OECD arra számít, hogy a jövő év végéig 5,5 százalékra ereszkedhet a szint.
A bizalom erősítésére elemzői gárdát kellene küldeni a Költségvetési Tanácsba, amelynek mandátumát is ki kellene szélesíteni. Az adóék csökkent ugyan, de az alacsony jövedelműek esetében nem, hangsúlyozza az OECD, amely szerint azokon a devizahiteleseken kellene segíteni, akik valóban törlesztési nehézségekkel küzdenek, de úgy, hogy a bankrendszer stabilitása ne sérüljön.
A közép-európai térségnek az OECD-hez tartozó gazdaságai felülmúlják a magyar terljesítményét. A lengyel gazdaság a következő két évben 2,5-2,5 százalékkal növekedhet, miközben a költségvetés hiánya a GDP 2,9, majd két százalékára csökken. Az államadósság aránya pedig nem éri el a GDP hatvan százalékát, 56-57 százalékon tetőzik. Csehország mutatói is sokkal jobbak. A gazdaság jövőre 1,6, 2013-ban három százalékkal bővülhet, a büdzsé deficitje 3,4 százalék lesz 2012-ben és 2013-ban is. A szlovák gazdaság 1,8 és 3,6 százalékkal növekedhet a következő két évben, igaz, a hiány csak 2013-ra esik 3,5 százalékra, jövőre még 4,6 százalékot tehet ki. Az államadósság aránya - miként Csehországban is - a negyven és ötven százalék közötti sávban mozog. Szerényebb növekedés csak Szlovéniában lehet, amelynek gazdasága jövőre mindössze 0,3 százalékot adhat hozzá a bruttó nemzeti termékhez. A hiány itt csak 2013-ra süllyed 3,5 százalékra, de az államadósság 46-ról 51 százalékra kapaszkodhat fel.
A szervezet szerint a fejlett ipari államok összességében is lassan növekednek. Az Egyesült Államok a 2011-2013-as időszakban 1,7, 2,0 és 2,5 százalékos bővülést produkálhat, az eurózóna, amely jelenleg enyhe recesszió felé halad, 1,6, 0,2 és 1,4 százalékos növekedésre számíthat, de valószínűleg elkerüli a bajban lévő államok csődjét. Mint a szervezet vezető közgazdásza Pier Carlo Padoan kifejtette: a világgazdasági kokckázatok kulcsa a valutaövezet kezében van. Meg kell állítania a válság terjedését, azaz fel kell tőkésítenie a bankokat, de nem a hitelezés szűkítésének az árán, továvbbá eszközöket kell adnia az Európai Központi Banknak, hogy az az államadósság-krízis eszkalólódását fékezze, s hitelesen tisztázni kéne, hogyan fog működni a pénzügyi mentőalap és mennyi pénz lesz benne. Intézményi és strukturális változásokra is szükség lesz. Japánra 1,9, 1,6 és 2,3 százalékos növekedés vár.
