Ma nyújtja be Brüsszelnek a konvergenciaprogramot a kormány – mondta iró-Szász András kormányszóvivő a Magyar Rádióban. A Népszabadság korábban közölt információja alapján a Napi Gazdaság pedig arról írt, hogy akár új csomag is jöhet, bár a kabinet eddig mindvégig állította: erre semmi szükség nincs.

A kormányzati álláspontot erősíti, hogy az első negyedév végén jól állt a költségvetés, annak ellenére is, hogy a 494 milliárdos hiány az egész évre tervezettnek az 56 százaléka. Az év első részében ugyanis nagyobbak a kifizetések, és az év végén jönnek az igazán nagy bevételek, minden esztendőben elszalad a deficit az elején, az idén így kifejezetten jól áll a büdzsé.

Ennek ellenére vannak kétségek. Egyrészt: nem ismert, hogyan lesz meg a teherautókra kivetett elektronikus útdíjból származó bevétel. Mint arról a Népszabadság beszámolt: a szaktárca jelenleg azt tervezi, hogy az elektronikus útdíj helyett a matricás rendszert terjeszti ki, és teszi a díjfizetést a megtett úttal arányossá. Ennek bevezetése kétségkívül olcsóbb, mint a korábban tervezett új rendszer kiépítése lett volna, ám a várható bevétel is alacsonyabb. Sokkal nehezebb lesz ellenőrizni ugyanis a díjfizetést, és nem igazán megoldott a belföldi áruforgalom útdíjának megfelelő elszámolása sem. Az elektronikus útdíjból 75 milliárd forintra számolt a tárca – kérdés, ebből mennyi jöhet össze.

Újabb talány, hogy sikerül-e bevezetni az adóhatósággal elektronikus összeköttetésben lévő pénztárgépeket. Ettől az intézkedéstől 95 milliárd forintot vár a kormány, mondván: mindez segíti a gazdaság fehéredését. Persze még mindig vannak kétségek afelől, valóban ekkora fehéredés lesz-e attól, hogy a kisboltban vagy a kocsmában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számítógépes rendszerével összeköttetésben álló pénztárgépbe nem ütik be a megvásárolt árut. Ám nagyobb gond, hogy a rendszert még a bizakodó kormányzati nyilatkozatok szerint is csak tesztelik – a piaci szereplők szerint jó, ha január elsejétől lesz mindenütt új pénztárgép.

Ennél is nagyobb problémát jelent azonban a makrogazdasági helyzet. A költségvetést ugyanis 4,2 százalékos inflációra, 0,9 százalékos növekedésre és 285 forintos euróárfolyamra épülve számították ki. Az infláció azonban a várakozások szerint – a rezsicsökkentésnek is hála – 2 százalék körül lehet, a növekedés helyett viszont ma már az elemzők inkább stagnálást, esetleg recessziót várnak. Mindez csökkenti a kormányzati bevételeket. A kiadásokat viszont növeli a gyengébb forint, hiszen az államadósság jelentős részét devizában kell törleszteni.

Giró-Szász András azt mondta, nem lehet figyelmen kívül hagyni az európai recessziót, vagyis hogy az unió tagállamaiban nem lesz növekedés. Kiemelte viszont, hogy a múlt pénteken megjelent, jelentős londoni elemzők által készített jelentés Magyarország számára 0,5 és 1 százalék közötti növekedést jelzett előre. A magyar prognózisok mindenképpen pluszjelűek - mondta Giró-Szász András.

A kormányszóvivő szerint nyilvánvalóan a konvergenciaprogram is azt az irányt fogja erősíteni, hogy a magyar kormány úgy erősíti a gazdaság- és a társadalompolitikát, hogy közben rendbe rakja a magyar államháztartást, úgy erősíti a társadalom bizonyos csoportjait, hogy közben folyamatosan leépíti az adósságot, az önkormányzatok, a vállalkozások és az egyén szintjén egyaránt.