Lesz is meg nem is július 1-jétől elektronikus útdíjrendszer a magyar közutakon. A nagyközönség kormányzati propagandára fogékony része, alighanem azt hallja majd meg, hogy nyáron bekapcsolják a kamionoktól megtett úttal arányos díjakat szedő rendszer első ütemét. Azt, amit a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva immáron titokban építhet és a remények szerint ezen felhatalmazás birtokában talán az év végén be is fejez. Mások úgy láthatják, a kormány három év tehetetlenkedéssel egybekötött határozatszövegezést követően, lényegében belebukott az Európai Unió alapvetéseinek megfelelő útdíjrendszer maga szabta határidőre történő kiépítésébe, és pénzéhségében látszatmegoldásokhoz nyúl.

Az Orbán Viktor januári, vásárosnaményi kormányülést követő beszédében felemlegetett „magyar mérnökök eszére” épülő rendszer kialakításában részt vevők sem tudják pontosan, végül mi és hogyan lesz. Nemzetbiztonsági titkolózás ide vagy oda, annyit mégis nagy biztonsággal állítanak: a miniszterelnök által beígért július 1-jei rendszerindítás legfeljebb színleg hozható össze, a tényleges indulás első lehetséges időpontja 2014. január 1-je. Az országgyűlési választások közelsége miatt politikailag kockázatosnak tartott új határidő betartásának azonban feltétele, hogy az ország első embere áldását adja a korábbi vállalását meghazudtoló, nem hivatalosan már kidolgozott forgatókönyvek valamelyikére.

Például arra, hogy Németh Lászlóné, ha kell, már júniusban nagyszabású kommunikációs kampányba kezdjen. A fejlesztési tárca vezetőjét ismerők szerint, a miniszter asszony személyével összeegyeztethetetlen akció arra lenne hivatott, hogy megmutassa: az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. e-matricás rendszerének átalakításával, a kormány máris bevezette a használatarányos útdíjakat. Mert az egyik, hírek szerint aktuálisan élő terv szerint július elejéig, ha mást nem is tesznek, a kamionok egynapos matricáját alaposan átalakíthatják.

A jóváhagyásra váró elképzelés lényege az lenne, hogy a D4 jelű kategória jelenleg 3375 forintért megváltható átalánydíjas címkéje helyett, a kamionosok adott útvonalra szóló virtuális vignettát válhatnának. Egyelőre nincs válasz arra, a július 1-jén esetleg életbe lépő rendszer adatbázisába milyen útvonalak kerülnének fel, de valószínű, hogy a nemzetközi tranzitforgalom által használt valamennyi közúti határátkelő szerepelne a választható célpontok listáján. A kamionosok pedig a köztük lévő útvonalakért előre fizetnének. Hogy mennyit, azt a kormány tavaly szeptemberi határozatában szereplő, alapesetben 85 forintos kilométerdíjak és az útvonal kilométerekben számolt hosszának szorzata adná meg. Azaz, a hazánkba Hegyeshalomnál belépő és Záhonyba tartó 12 tonnánál nagyobb tehergépkocsik gazdái, az M1-es, az M0-s, majd az M3-as autópálya mintegy 500 kilométerének használatáért valamivel több, mint 40 ezer forintot dobnának az állami perselybe alkalmanként.

Mindez ahhoz elég lehet, hogy a költségvetésbe legalább egy része befolyjon annak a 75 milliárd forintnak, amit a második fél évre még Matolcsy György álmodott meg a nemzetgazdasági miniszteri bársonyszékben. Más kérdés, hogy egyelőre nem lehet tudni, hogyan használhatnák a sajátos használatarányos díjrendszert, a becslések szerint mintegy 20-25 ezer, 12 tonna feletti tehergépkocsit üzemben tartó belföldi fuvarozók. Tőlük ugyanis nem várható el, hogy az utakon ténylegesen megtett kilométereknél többet fizessenek. És az is valószínűtlen, az átalakított e-matricás rendszert hirtelen képessé lehetne tenni arra, hogy az ország bármely tetszés szerint kiválasztott két települése között útdíjat kalkuláljon. Mi több, figyelembe vegye a különféle közlekedési korlátozásokat.

Igaz, ekkora fejlesztésnek ebben az útdíjrendszerben nem is lenne értelme. Az útvonaldíjakat befizető kamionosokat ugyanis legfeljebb az autópályákon és néhány főútvonalon lehetne ellenőrizni. Több ezer kilométernyi főúton a tehergépkocsik a kifizetett díjaktól függetlenül arra mennének, amerre csak akarnak. Ellenőrzésükre legalábbis még nincs megbízható megoldás.

Ezen az sem változtat, hogy a NISZ égisze alatt folyó titkos fejlesztés gazdáinak ötletei azért vannak. Mi több, állítólag lépéseket is tesznek a legalább látszólagos ellenőrzés feltételeinek megteremtése érdekében. Lapunk értesülései szerint ezt szolgálná, hogy a megtett úttal arányos díjszedés megvalósítását szolgáló erőfeszítések sorában előkelő helyre tették a majdani ellenőrző járművek beszerzését, amelybe a hírek szerint már bele is fogtak. De a hírek szerint folynak az előkészületek az egyszer, talán 2014. január 1-jéig kiépülő valódi elektronikus útdíjrendszer központi rendszereinek beszerzésére is.

Úgy tudjuk, a rendszerépítésben a NISZ számos cég közreműködését lehetségesnek tartja. A bennfentesek körében felmerült a műholdas flottamenedzsment-szolgáltatásokkal, elektronikus parkolási rendszerek fejlesztésével foglalkozó i-Cell Kft. meghívásának lehetősége. Mellette szerephez juthatna a többi között az automatikus rendszámfelismerő, illetve menet közbeni súlymérést lehetővé tevő rendszerek fejlesztésében jártas AR Elektronika Zrt. A társaság a hírek szerint az elmúlt években ott volt az ÁAK kamerás ellenőrző rendszerének kialakításánál, ami mellesleg az állami sztrádaüzemeltető januárban megbukott útdíjrendszer-tenderén győztes Getronics Magyarország Kft. egyik referenciaberuházása.

A nagy nemzetbiztonsági titkolózás közepette ugyanakkor érdekes, hogy a projekt megvalósításába akár a szlovák útdíjrendszer-üzemeltetőt, a SkyToll A.S.-t is bevonnák. Szólnak hírek arról is, hogy az állami útdíjrendszer kommunikációs szolgáltatásait a Vodafone biztosíthatná. De a kalapban benne van, hogy ha nem is komplett rendszer szállítására, de speciális berendezések szállítására az ÁAK útdíjtenderén részt vevő rendszerintegrátoroktól kérnek majd ajánlatokat.

Akárhogy is lesz, az autósok könnyen figyelemmel kísérhetik majd, hol tart a kormány az elektronikus útdíjrendszer kiépítésében. Az ország 6318 kilométernyi közútját lefedő informatikai hálózat kialakítását ugyanis nem lehet megúszni az út mentén telepített ellenőrző berendezések tartókonzoljainak felállítása nélkül. A tekintélyes acélszerkezetek szerelése pedig olyan látványosságnak ígérkezik, amit nehéz lesz nem észrevenni.

75 MILLIÁRD

A KÖLTSÉGVETÉS bevételei között 75 milliárd forinttal szerepel az új útdíjból származó bevétel, ha a bevezetés nem sikerül, nőhet a hiány.