Jobb lesz, ha figyel, szigorodnak a szabadságolás szabályai
Nagyon nem jellemző Magyarországon, hogy a munkaadók korlátoznák a rendes, fizetett éves szabadságok kiadását. Azzal együtt, hogy az új munka törvénykönyve (Mt.) hét napra csökkentette a dolgozó által kezdeményezhető éves szabadság mértékét, a munkáltató rendelkezik az afeletti kiadásáról, tehát döntő többségben ő döntheti el, mikor adja ki a munkavállaló előzetes meghallgatását követően – írja a Napi.hu.
A legtöbb munkáltató figyelembe veszi a dolgozó kérését még akkor is, ha a munkáltató rendelkezik felette, mert nem érdeke, hogy a munkavállaló hiányozzék – közölte a lap kérdésére Látrányi Bea, a Job&Career Kft. cégvezetője. A kereskedelemben vagy termelésben vannak "holtidők", amikor több dolgozónak egyszerre adnak ki nagyobb mértékű szabadságot, de ez jó a munkavállalónak is, mert egybefüggően megkapja, tud regenerálódni, tud vele tervezni. (Az Mt. szerint a munkaadónak az év folyamán egyszer legalább tizennégy egybefüggő napra mentesítenie kell a munkavállalót a munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettség alól.)
A munkáltató arról is megállapodhat a munkavállalóval, hogy a szabadsága egy részét a következő évre átvihesse. Az erre vonatkozó szabályozás 2014. január elsejétől változik: a hatályos előírás szerint a húsznapos alapszabadság és az életkortól függő pótszabadság (legfeljebb tíz nap nem közalkalmazottak esetében) összesített időtartamának egyharmada vihető át ilyen módon a következő évre, a módosulás után viszont már csak az életkori pótszabadság napjai képezhetik majd a megállapodás tárgyát. Így, a korábbi hat-tíz napról nulla-tíz napra módosul az átvihető napok száma.
Fizetés nélküli szabadságot is csak indokolt esetben adhat a munkáltató, és csak azt követően, hogy az időarányos éves fizetett szabadságot már kivette a munkavállaló.
Talán sokak számára furcsa, de a magyar munkavállalók számára a vizsgált 29 ország közül a legkevésbé fontos a szabadság, szabadidő, mint a fizetésen kívüli szempont – derül ki a Kelly Services legutóbbi, 2010-es adatokon alapuló felméréséből. A távmunka, illetve rugalmas munkaidő lehetőségét azonban összességében a legjelentősebbnek értékelték a magyarok.