Itt a végleges Varga-csomag: augusztustól drágul a bankolás
Minden különösebb probléma, akció és tüntetés nélkül a kormánypárti képviselők szavazataival elfogadta a költségvetés módosításáról és az adók emeléséről szóló törvényjavaslatokat az Országgyűlés – az egyetlen érdekesség, hogy Juhász Ferenc (MSZP), volt honvédelmi miniszter is igent nyomott az adóemelési törvényre. Vélhetően véletlenül: az ellenzékiek leszavazták a javaslatot.
A Varga-csomag egy átlagos család terheit leginkább a tranzakciós illetéknek nevezett, csekk- és készpénzfelvételi adó emelése révén növeli meg. Bár a nemzetgazdasági miniszter a szavazás előtt azt mondta, hogy "van olyan bank", amely nem terheli ügyfeleire az adót, az általa említett felügyeleti felmérés szerint ezt a pénzintézetek 94 százalékban megteszik.
A tranzakciós adó esetében a készpénzfelvétel drágul a legnagyobb mértékben: az eddigi 3 ezrelékkel szemben 6 ezreléket kell fizetni, vagyis minden ezer forint után hat forintot. Keveseket érint, de tény: nem lesz felső korlát, ami eddig hatezer forint volt – vagyis kétmilliós készpénzfelvétel felett már nem kellett fizetni az adót eddig, ám ezután majd kell.
A készpénz drágításával a kabinet – a bevételi számok teljesítése mellett – az elektronikus bankolás, az átutalások és a kártyás fizetések felé szeretné terelni ezzel a lakosságot, viszont ezek is drágulni fognak. Itt az eddigi két ezrelékes illeték három ezrelékre emelkedik, de a felső korlát megmarad.
Az államnak az idén 45, a következő esztendőtől kezdve pedig évente 110 milliárd forint bevételt jelent az intézkedés. Közben augusztustól az átlagos család – bankolási szokásainak függvényében – havonta ötszáz és ezer forint közötti összeggel fizet majd többet a banknak a díjak emelkedése révén.
A kártyás fizetés se lesz ingyen?
Várható ugyanis, hogy a pénzintézetek áthárítják a terhet (eddig ezt tették), így egy hónapon belül mindenütt a bankhasználati díjak emelése következhet, elképzelhető, hogy az ingyenes kártyás fizetésről is le kell majd mondanunk. A banki díjak emelkedése ugyanis akár nagyobb is lehet annál, mint ami a tranzakciós illeték mostani emeléséből következik.
A csomag friss eleme az elméletben a bankokra kirótt teher visszamenőleges növelése ugyanis, amit a kormány azzal indokolt, hogy elmaradt a bevétel a várttól. Valójában a kormány csak szeretett volna részesedni abból az állítólagos nyereségből, amelyet a hitelintézetek az önkormányzati adósságok átvállalása kapcsán szerezhettek (abból, hogy a rossz helyi adósok helyett egy jól fizető államot kaptak). Ezért az átvállalt adósság 7 százalékát díj formájában kérték volna vissza, ám megijedtek annak lehetőségétől, hogy a hitelminősítők és a befektetők ezt az államcsőd egy formájának tekintik majd (hiszen így az állam az adósságának egy részét csak nem fizeti ki).
Egy hét alatt új terhet találtak ki tehát, egyszerűen előírtak a tranzakciós adóra a bankoknak egy pótbefizetést. A bankok ezzel jól jártak, meg nem is: a legújabb teher majdnem a duplája a réginek (45 helyett 75-80 milliárd befizetésével jár), de legalább könnyedén áthárítható az ügyfelekre. A banki díjak növelése ezért lehet most nagyobb, mint az a csekkadó augusztusi növeléséből következne.
Ha beteszi a bankba, kevesebbet kaphat vissza
Tovább emeli a családok terheit, pontosabban csökkenti a bevételeit a kamatadó emelése, amiből az idén 8,5, jövőre 20 milliárd forintot remélhet a kormány. A 16 százalékos kamatadót augusztustól 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli még, ezt a bankoknak automatikusan le kell majd vonniuk. Vagyis: százezer forint 4 százalékos kamaton lekötött betét után havi 280 forint kamatot írtak eddig jóvá az adó levonását követően, ám augusztustól csak 260-at fognak.
Ebből következik egyébként, hogy ilyen kamatfeltételek mellett legalább három hónapra kell lekötni a bankban a pénzt, hogy a készpénzfelvétel díját a kamatokból ki lehessen fizetni. Aki kevesebb időre teszi be a pénzét, az kisebb összeget kap majd vissza, mint amit betett.
Jó hír viszont, hogy ez ügyben az állam magának kedvezett: a rövid parlamenti vita során a szabályokat úgy módosították, hogy a magyar állampapírok (és az ezekbe fektető befektetési alapok jegyeinek) hozama után nem kell megfizetni az extra 6 százalékos bankadót, csak az eddigi 16 százalékot. Ennek eredménye, hogy két hónap is elég ahhoz, hogy a hozamokból kijöjjön a befektetés készpénzes felvételének a díja.
Dupla adó telefonra
Mindezekhez képest szinte elenyésző tételt jelent a cégeket terhelő elvonások növelése. A telefonadót a céges előfizetőknél az eddigi percenként és sms-enként két forintról háromra emelték augusztustól, miközben a teher felső korlátját az eddigi 2500 forintról 5000 forintra növelték.
Utóbbi nagyon fájni azoknak fog, akik a saját kis- vagy közepes vállalkozásukban számolták el a mobilköltséget, hiszen az adót a szolgáltatók itt ráterhelhetik a fogyasztókra (miközben a magánszemélyek esetében ezt nem tehetik meg). A bevétel ebből a forrásból szintén 8 milliárd forint lehet az államnak ebben az évben, míg 2014-től már 20 milliárd.
Ha azonban ez nem lenne elég, a csomag akár a gázárak növekedését is magával hozhatja: a bányajáradékot elvben 12 százalékról emelik 16 százalékosra (10 milliárdos idei, és 24 milliárdos jövő évi bevételért). A valóságban azonban az állam az itthon kitermelt ásványi anyagok bevételének 22 százalékát zsebeli majd be, a magas olajárakhoz ugyanis automatikus emelés is kötödik. A csomag ráadásul ezt az automatizmust is kiterjeszti az itthon bányászott, hatósági áron átadott földgázra is (ami a bányajáradék-bevétel 60 százalékát jelenti). Az emelés emiatt a rezsicsökkentést is veszélyezteti – legalábbis egy végül elbukott bizottsági módosító indítvány ezzel indokolta, hogy miért nem kellene ilyen magas terhet kivetni ezekre a termékekre.
