Az állampapírokra mégsem kell megfizetni az extra kamatadót
E szerint a kormány akár azért is emelheti az adókat, hogy felkészüljön egy esetleges újabb válságra, amelyet sokan az amerikai jegybank mennyiségi könnyítésének mind többször emlegetett befejezésével hoznak összefüggésbe. A nemzetgazdasági miniszter mindazonáltal nem felejtette el megjegyezni, bízik abban, hogy a várakozásaiknak megfelelően alakulnak a folyamatok. Ez esetben pedig – az adóbevételek révén – fel lehetne oldani a korábbi zárolásokat. Varga azt mondta: októberben vagy novemberben lehet eldönteni, feloldhatják-e a májusban bejelentett költségvetési zárolásokat, hiszen „akkor látszik majd, hogy milyenek az államháztartási folyamatok”.
Vagyis voltaképp elismerte: az idei korábbi megszorításokkal már adóemelések nélkül is elérhető volna a költségvetési hiánycél. Ez viszont megerősíti az elemzők azon véleményét, hogy a kormány inkább az év végi kiadásnövelések, leginkább a pedagógusbér-emelések fedezetét kívánja megteremteni az újabb adókkal. A miniszter egyébként a Népszabadság tegnapi számítását megerősítve közölte: 110-120 milliárd forint bevétel esik ki az alacsonyabb infláció miatt, és a tegnap bejelentett intézkedések ezt pótolhatják. Varga azt is hangsúlyozta, hogy az intézkedések a jövő évi egyenleget is javítják (lapunk korábbi számítása szerint mintegy 170 milliárd forinttal).
Más kérdés, hogy az összeg a parlamenti vita során még változhat – és úgy tűnik, változni is fog. A Fidesz máris pontosító módosításokat nyújtott be a hétfőn beadott csomaghoz – nem is egyet. A Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető elnöksége alatt működő gazdasági bizottság azt szeretné elérni, hogy az államkötvények befektetői mentesüljenek a kamatjövedelmeket sújtó új, hatszázalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése (pontosabban annak levonása) alól. Így az állampapírok hozamából továbbra is 16 százalékot vonnának, míg a befektetési alapok vagy a bankbetétek után 22 százalékos volna az adó (ezen javaslat elfogadása után a diszkrimináció tilalma miatt azonban a törvény nem biztos, hogy kiállná egyébként az uniós jogi próbákat).
A testület másik indítványa egy pontosítás: a kamatadó bevezetése előtt lekötött betétek után az akkori szabályok szerint nem kell fizetni a terhet – akkor sem, ha még mindig kamatoznak. (2006-ban még figyeltek arra, hogy egy adó ne legyen visszamenőleges hatályú.) A javaslat szerint ezeknél most az új hatszázalékos terhet se kell megfizetni. Ez azért érdekes, mert most viszont a hatszázalékos pluszt augusztus elsejét követően a korábban lekötött betétek kamata után is fizetni kell (az augusztus után járó kamatnál már le fogják vonni a 22 százalékos terhet, míg a bevezetés előtti időszak esetében a 16 százalékot alkalmazzák majd).
Herman István fideszes honatya a fuvarozóknak adott hitelgarancia-szabályokat pontosítja – némi lobbizással. (A kormány közölte, hogy az e-útdíj kompenzációjaként garanciát vállal azokra a hitelekre, amelyeket a kamionosok azért vesznek fel, hogy megvehessék a díjfizetést lehetővé tevő berendezéseket.) A hitelt a Kavosz nyújtja, és az eredeti javaslatban az volt, hogy az állami garancián túl más biztosítékot nem jogosult előírni. A „jogosult” szót most Herman képviselő átírná arra, hogy nem „köteles” kérni – vagyis ha a Kavosz akarja, még az állami garancián túl kérheti fedezetként akár a kamiont is.
A szocialistáknak a Varga-csomaghoz benyújtott módosító indítványai közül az egyik a hatszázalékos egészségügyi hozzájárulást törölné el a kamatjövedelmekről. A másik a céges telefon adójának emelését hagyná el, mondván: ezt is a lakosság fogja megfizetni. A harmadik a tranzakciós illeték emelését vetné el, hiszen feleslegesnek tartja a sárgacsekk-adó emelését. Az MSZP a bányajáradék emelését nem kifogásolta (ez a Molnak idén 10, jövőre 24 milliárd forintjába kerül), ahogyan a bankokra kivetett újabb különadó eltörlését sem javasolták, holott ez 45 milliárdos fizetési kötelezettséget jelent a pénzintézeteknek az idén.
Szakmai tiltakozás
Az Informatikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége a Varga-csomag visszavonását kéri. Kifogásolják, hogy a kormány egy éven belül harmadszor változtatja jelentősen az iparág adóterheit – a szentül megígért előzetes szakmai egyeztetések nélkül. Figyelmeztetnek, hogy a kiszámíthatatlan adókörnyezet erősen rontja a cégek befektetési hajlandóságát, s az adóemelésből származó bevételek sokszorosától eshet el a költségvetés a frekvencia-árverések bizonytalanná váló kimenetele miatt. (V. G. G.)
