Tavaly a Tigáz üzemi eredménye mínusz 16,08 milliárd, nettó vesztesége 35,85 milliárd forint lett - tájékoztatott az olasz ENI tulajdonában álló kelet-magyarországi gázszolgáltató csoport a mai közgyűlésen elfogadott számokról. (Az üzemi eredmény mutatja a tényleges tevékenység szerinti üzletelés hozadékát, míg a nettó eredménybe beleértendő a különböző egyéb ügyletek, például az árfolyamváltozások hatása is.) Az úgynevezett EBITDA-eredmény mínusz 14,3 milliárd lett. Leszögezik: osztalékfizetésre nem kerül sor.

A lakosságot ellátó úgynevezett egyetemes szolgáltatói águk 1,2 millió ügyfelet lát el. E körben tavaly 1,3 milliárd köbméter gázt értékesítettek 1093 településen.

Az eredmény erőteljesen árnyalja Orbán Viktor kormányfő, vagy épp Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár többször hangoztatott szolgáltatók elleni érvelését, miszerint a hazai energiaszolgáltatók továbbra is nyereségesek.

A valós helyzet ezzel szemben az, hogy az Elmű és a Tigáz veszteséges volt, az ÉMÁSZ és a közösségi tulajdonú Főgáz nyereséget ért el, illetve információink szerint az EDF Démász is nyereségre számít. Az E.ON-ról és a GDF Suezről egyelőre nem tudni, de az utóbbi években e két társaságcsoport szintén jelentős veszteségeket szenvedett el. Az Elmű tavalyi 30 milliárdos vesztesége ellenére 16 milliárdos osztalékot fizetett a társaság tartalékaiból a tulajdonosoknak. Az Elmű és a Tigáz vesztesége viszont oly hatalmas, hogy összevezetve a többiek nyereségével, a szektor egyelőre vaskos mínuszban áll.

A Tigáz 2011-ben még "csak" kétmilliárdos üzemi és 17 milliárdos adózás előtti veszteséget könyvelt el. Ám ez 2012-re üzemi szinten már hét, adózás előtt pedig 76 milliárdos csúcsveszteségbe torkollott. A Tigáz Nyrt. saját tőkéje jelenleg 62 milliárd forinton áll, amit tehát 26 milliárdra apaszt a mostani veszteség. Számviteli szakértők szerint, ha 2014-ben 14 milliárdnál nagyobb lesz a cég vesztesége, a törvényes pénzügyi állapot helyreállítása érdekében tőkerendezésre lesz szükség, ha további 26 milliárd veszteség után pedig már külső tőkepótlásra van szükség a fennmaradáshoz.

A hajdúszoboszlói központú gázszolgáltató tulajdonosai ismereteink szerint értékesítési tárgyalásban állnak a magyar állammal, de az állami MVM konkrétan csak "ingyen" hajlandó megvásárolni a társaságot. Korábban felmerült, hogy az ENI a Tigáz vezetékhálózatát értékesítené a magyar állam számára, míg az ügyfelek kiszolgálását megtartaná.

A tényekkel kevéssé harmonizáló politikai kinyilatkoztatások közepette üzenetértéke lehet annak is, hogy veszteségei mellett - az Elmű-tulajdonos RWE-EnBW-vel szemben - a Tigázból az ENI nem von ki osztalékot. Ugyanakkor az is tény, hogy a Tigáz tulajdonosai hosszú évek óta, politikai széljárásoktól függetlenül nem élnek a lehetőséggel. Igaz, egyesek úgy vélték, az osztalékfizetés eddig csak azért maradt el, mert az ENI sajnálta a pénzt a tavalyig kisebbségi pozícióban lévő társtulajdonosától, az RWE-től. Miután viszont tavaly az ENI megvásárolta az RWE Tigáz-részvényeit, sokan arra számítottak, hogy mostantól beindul az osztalékáradat. Az ENI mostani döntése erre rácáfol.