Rezsi: Orbán Viktor célja a közműszektor államosítása
Szavaiból kiderült, hogy – a korábbi sajtónyilatkozatokkal ellentétben – ezt a követelményt nem csupán a lakossági szolgáltatási üzletág eredményességére vetítve fogalmaznák meg. (Ezt nem is tehetnék, mert a lakossági energiaszolgáltatás elkülönített nyeresége nem nyilvános adat, ugyanakkor a cégek önbevallása szerint az évek óta veszteséges. Vagyis az ágazat nonprofittá tétele azt jelentené, hogy árat kell emelni.) Fónagy János egyértelműsítette, hogy elképzeléseik a lakossági energiaszolgáltatást is végző társaságok összevont nyereségére vonatkoznak. Ebbe adott esetben a tulajdonolt erőművek is beleszámíthatnak. Az elképzelések még formálódnak.
Hasonló hangnemben nyilatkozott pénteken Orbán Viktor kormányfő is a MR1 – Kossuth rádió 180 perc című reggeli műsorában, mondván: kevéssé „hatja meg”, hogy az amúgy nyereséges cégek lakossági üzletága saját bevallásuk szerint éppenséggel veszteséges. Azt tanácsolta, „méltóztassanak saját működésükben úgy alkalmazkodni, hogy a lakosságnak olcsóbb legyen az energia”. Ezt a kérdést szabályozza majd az új közműtörvény, amelyet „talán a választások előtt fogadnak majd el”, bár ezt nem ígérte biztosra.
A rezsicsökkentés módszertanáról a kormányfő közölte: korábban nem volt információjuk arról, hogy a monopolhelyzetű energiacégek mennyit költenek energiabeszerzésre, mi ennek az indokolt szintje, mennyit visznek ki rejtve, illetve költenek magukra. Ezért kellett – Orbán Viktor szavai szerint – „rezsihivatallá” alakítani az „autonóm” közműhatóságot (ez lenne a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal), melynek vezetőjévé az addig Fidesz-színekben politizáló Dorkota Lajost nevezte ki.
A januári tízszázalékos rezsivágás után beérkező információkból arra következtettek, hogy november 1-jétől további 11,1 százalékot csökkenthetnek, és január 1. után is áttekintik a további mérséklés lehetőségét. Világossá tette, hogy a folyamat egyik célja a külföldi tulajdonú társaságok átvétele: hat-hét ilyen ügyben tárgyalnak – közölte –, a víz- és a hulladékszállítási szektort is beleértve. A miniszterelnök szándékai szerint egy-két év múlva közösségi tulajdonban lesz a közszolgáltatási rendszer: sok évet tett fel erre az életéből, szeretné ezt befejezni – jelentette ki.
Kérdésre megerősítette, hogy az eddigi rezsicsökkentésekhez képest a mindeddig versenypiacon értékesített szén vagy a tűzifa árcsökkentése bonyolultabb ügy, de gondolkoznak rajta, például az önkormányzati tűzifatámogatást akár a szénre is kiterjesztenék. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető délutáni sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: mivel szerintük nem lehet bízni az MSZP-ben, komoly vita alakult ki a frakcióban, hogy alaptörvénybe foglalják-e a rezsicsökkentést, illetve kétharmados legyen-e a tervezett közműtörvény.
A külföldi tulajdonú áram- és gázszolgáltatók szokás szerint egyáltalán nem reagáltak a felvetésekre. Kérdésünkre egy energiacéges forrás úgy fogalmazott: ha meghatározott ideig vagy világos keretek között osztaléktilalmat rendelnének el, még mindig kiszámíthatóbb lenne, mint a mostani, sokszor ellentmondásos és kevéssé értelmezhető kormánykommunikáció. Az azonban, ha a kabinet tételes osztalék vagy akár nyereségtilalmat írna elő a privatizált közműcégekre, az egyértelműen a befektetővédelmi egyezményekbe ütközne, ami borítékolhatóan megnyert nemzetközi pert vonhat maga után. Az áram- és gázszektoron kívül egyébként a közműcégek döntő többsége állami-önkormányzati tulajdon.
