Hernádi Zsoltnak nem kell Horvátországba menni
Nem európai elfogatóparancsot adtak ki Hernádi ellen, ezért a Mol-vezérnek nem is kell megjelenni a horvát hatóság előtt. Ráadásul a szokványos jogsegélykérelmüket a horvátok most nem is közvetlenül az illetékes magyar hatóságnak, a Legfőbb Ügyészségnek küldték el (miként tették azt két évvel ezelőtt), hanem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) küldött levélben terjesztették elő.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője a Népszabadság kérdésére azt mondta, így ők csak a napokban kapták meg a KIM-től a horvátok levelét, még tanulmányozzák az abban foglaltakat. Első olvasatra az illetékeseknek az a benyomása, hogy a horvátok úgy tesznek, mintha ebben az ügyben korábban semmi nem történt volna.
Pedig történt. A horvát Legfőbb Ügyészség 2011. júniusban megküldött – a mostanihoz hasonló – jogsegélykérelmében már kezdeményezte Hernádi gyanúsítotti kihallgatását a Legfőbb Ügyészségnél. Azzal érveltek, hogy adataik szerint két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009 júniusában – egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján – 10 millió euró vesztegetési pénzt fizetett az ügyben azóta elítélt Ivo Sanadernek, a Mol-INA vállalat irányítására történő meghatározó befolyás szerzése érdekében.
Akkor az ügyészség azzal utasította el a horvát kérést, hogy annak teljesítése „súlyosan veszélyeztetné Magyarország biztonságát”. Mivel azonban nem lehetett kizárni, hogy a horvát jogsegélykérelemben vázolt bűncselekmény mégiscsak megtörtént, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el. Ennek keretében banki és cégadatot ellenőriztek, egy ciprusi cég magyarországi kereskedelmi képviseletén házkutatást tartottak, iratokat foglaltak le, több magyar és egy orosz állampolgárt is tanúként hallgattak ki.
A főügyészség a nyomozása során felderítette, hogy a horvátországi ügyben megnevezett, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik a Mol érdekeltségébe. Ezzel szemben mindkét cég egy orosz nagybefektetőhöz köthető, és tanúvallomásokkal igazolták, hogy az ő érdekében történhetett lobbizási tevékenység. Fazekas Géza tájékoztatása szerint 2012 januárjában, amikor a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozása befejeződött, a teljes vizsgálati anyagot átadták a horvát hatóságoknak. Az iratokból egyértelműen kiderült, hogy – bár a jogsegélykérelmet Magyarország biztonsági érdekeire tekintettel utasították el – az abban foglaltakat ettől függetlenül kivizsgálták, és nem állapítottak meg a Molhoz vagy Hernádihoz köthető bűncselekményt.
Ezek után hosszú csend következett, majd az idén, pár nappal Horvátország július elsejei uniós csatlakozása után az USKOK megszellőztette a horvát sajtóban, hogy „az ország uniós tagsága új lehetőségeket teremtett arra, hogy kihallgassák Hernádi Zsoltot”. Szakértők ezt egyértelmű utalásként értékelték arra, hogy uniós tagként Horvátország alkalmazhatja az európai elfogatóparancs intézményét. Ha a körülmények megfelelnek az uniós jog követelményeinek, európai elfogatóparancsot adhat ki bármely magyar állampolgár ellen, s az illetőt Magyarország köteles lenne kiadni számára. (A két kérelem közötti különbségről bővebben itt olvashat.)
Az USKOK azonban a jelek szerint nem ezt az utat választotta. Fazekas szavaiból az derült ki, hogy lényegében a korábbival azonos kérelmet terjesztettek elő, mintha mi sem történt volna, mintha a magyar ügyészség nem nyomozott volna már korábban horvát jogsegélykérelemben felvázolt vélelmezett korrupciós ügyben.
Kérdésünkre, hogy mi történik akkor, ha a horvátok egyszer kiadják az európai elfogatóparancsot Hernádi ellen, az ügyben Magyarországon lefolytatott nyomozás fényében marad-e még mozgástere a magyar hatóságoknak, Fazekas csak annyit mondott: egyelőre ezt a megkeresést tanulmányozza az ügyészség.
Hernádi Zsolt egyébként korábban azt nyilatkozta: ha a horvát és a magyar hatóságok megállapodnak abban, hogy Zágrábba kell mennie, így fog tenni. A most megjelent hír kapcsán a lapunk megkeresésére Szollár Domokos, az olajtársaság magyarországi kommunikációs igazgatója úgy reagált: a Mol, illetve Hernádi Zsolt nem kapott ilyen megkeresést.
Nem automatikus a kiadatás
Horvátország uniós csatlakozása önmagában nem teremt új helyzetet a Hernádi Zsolt ellen folyó horvátországi eljárásban – állította lapunknak Valki László nemzetközi jogász, professzor emeritus. A csatlakozási szerződés függelékében szereplő, kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000-es (2001-ben jegyzőkönyvvel kiegészített) egyezmény ugyanis csak akkor lép hatályba, ha arról az EU igazságügy-miniszterekből álló tanácsa külön döntést hoz. Az, hogy mikor és hogyan, megjósolhatatlan – vélekedett Valki László. (Mások szerint addig akár több mint egy év is eltelhet.) Az azonban tény, hogy ilyenkor egyhangú döntésre van szükség. A két dokumentum hatálybalépése annyiban változtatna az ügy nemzetközi jogi környezetén, hogy közvetlenül küldhetnének megkeresést Hernádi Zsolt magyarországi bejegyzett lakcímére. Ez a látszólag formális különbség igen lényeges, hisz ebben az esetben hivatalosan nem megy keresztül a magyar ügyészségen a megkeresés. Hernádi Zsolt ekkor maga dönthetné el, miként kíván erre reagálni. A tanácsi elfogadásig viszont – az eddigiekhez hasonlóan – a volt Jugoszláviával 1968-ban kötött kölcsönös jogsegélyegyezmény marad érvényben. Eszerint közvetlenül nem küldhetnek megkeresést Hernádi Zsoltnak, csak a magyar hatóságokon keresztül.
A horvát lapok az Interpolt is emlegetik, amely feltételezésük szerint eljárhatna az ügyben. Ám a nemzetközi bűnügyi rendőrségnek címzett megkeresés óhatatlanul ismét a magyar igazságügyi apparátusnál kötne ki. A magyar ügyészség pedig már a korábban lefolytatott, széles körű nyomozás során egyértelműen megállapította, hogy sem Hernádi Zsolt, sem a Mol nem érintett a horvát büntetőügyben – hangsúlyozta Valki László, aki szerint feltételezhetően ezúttal sem járnának el másként. (M. I.)
