A Nabucco már megalapítása óta próbál beszerzési forrást találni vezetékrendszere számára. Most legfőbb reményét kellett feladnia, ugyanis az azeri Shah Deniz 2 földgázmező tulajdonos-konzorciuma úgy döntött, egy másik vezetékbe pumpálják majd azt az évi tízmilliárd köbméternyi gázt, amit ott termelnek ki.

A szállítási jogot az a Trans Adriatic Pipeline (TAP) nyerte el, amely májusban az összes szükséges engedélyt beszerezte az Európai Bizottságtól a gázszállítások elindításához. A TAP fő részvényesei a svájci Axpo energiatársaság, a norvég állami Statoil és a magyarországi gázüzletágától megvált E.ON Ruhrgas.

A Nabucco, azaz a vesztesek között a Molon kívül ott találjuk a rossz hírt közlő OMV-t, a török Botast, a bolgár BEH-t és a roman Transgast. A német RWE már korábban megszimatolhatott valamit, mert tavaly kiszállt a Nabuccóból, és részesedését eladta az OMV-nek.

A Shah Deniz 2 földgázmezőn a kutatást és a kitermelést kézben tartó konzorciumban találjuk a Statoilt, a francia Totalt, az azeri Socart. A gázszállításokat a tervek szerint 2019-től indítják el az Olaszországban végződő TAP vezetéken keresztül. 

Az OMV rövid közleményben fejezte ki sajnálkozását, egyben biztosította a közvéleményt arról, hogy minden részletben megfelelő és versenyképes ajánlatot tettek az azeri konzorciumnak. A Nabucco ezután kénytelen más beszerzési források után nézni egyelőre meg sem épült vezetéke számára. Lehetőség akad még bőven, iraki, iráni, egyiptomi, török és kazah források is elláthatnák gázzal a vezetéket, mindenesetre a fő beszállítónak tekintett azeriek mostani döntése átértékelésre készteti a projekt részvevőit.

Gerhard Roiss OMV-vezérigazgató később egy sajtótájékoztatón a Reuters kérésére elimerte, hogy a projekt ezzel értelmetlenné vált, a Nabucco-sztori egyelőre véget ér az osztrákok számára, akik inkább a sakját, Fekete-tengeri lelőhelyeikről szállítanák Nyugat-Európába a gázt, egy vezetékrendszeren keresztül.

Az azeri bukás szakértők szerint jelentősen gyengíti Magyarország alkupozícióját az oroszokkal folytatandó ártárgyalásokon, amelyeken immár nem az E.ON, hanem a magyar állam egyezkedik majd a Gazprommal. Az alternatív gázbeszerzési forrás kiesésének veszélyére alapozva az oroszok magasabb árat szabhatnak meg, éppen annyival, hogy ne érje meg más szállító után néznie a kormánynak.