Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az új munka törvénykönyve kinek kedvez jobban, a munkaadóknak, vagy éppen a munkavállalóknak. Inkább azt lehet mondani, hogy valamivel versenyképesebb lett a jogszabály, mint volt, és sok éve fennálló hátrányoktól, rossz szokásoktól szabadította fel a piacot, például azzal, hogy a táppénz már nem jelent védelmet, a betegállományban lévő munkavállalónak is fel lehet mondani - monta Bánki Orsolya, a Bánki és Társai TaylorWessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda partnere.

Torsten Braner szerint a változások főleg a munkaviszony megszüntetése, a gyerekvállalás kezelése, a vezető állású munkavállalók és az írásbeliség, elektronikus kommunikáció területén érzékelhetőek. A határozatlan idejű munkaviszony esetében továbbra is indokolni kell a felmondást. Míg Ausztriában a munkaadó a védett dolgozókon kívül bárkit bármikor, indoklás nélkül kirúghat, Németországban azonban nagyon komoly pontozási rendszert dolgoztak ki erre, olyat, amelyben a szociális helyzetet is figyelembe veszik. A határozott időre szerződtetett munkavállalókat azonban az új jogszabály szerint már el lehet küldeni a megbízásuk lejárta előtt, igaz, csak nagyon szigorú okora hivatkozva.

Vége a táppénzen lévők korlátlan védelmének, ugyanis a betegszabadság alatt is el lehet bocsátni a munkavállalókat, bár a felmondás csak a táppénz lejárta után indul. Aki úgy érezi, hogy jogellenesen mondtak fel neki, és pert indított, az eddig az eljárás idejére is kapta a fizetését, most a maximum a 12 havi alapbér összege. A gyermekvállalás kezelésében változás, hogy eddig a gyerek hároméves koráig nem lehetett elbocsátani a dolgozót, most aki visszatér a munkába, az elküldhető. A kismamák kérhetik, hogy a munkaadójuk napi négyórás részmunkaidőben foglalkoztassa őket, s ezt nem is lehet megtagadni tőle. Ez a lehetőség Szlovákiában és Csehországban a gyerek 15 éves koráig, Ausztriában pedig hétéves koráig áll fenn.

Torsten Braner szerint a jövőben perek tárgya lehet majd a jogszabály azon részének alkalmazása, amely szerint írásbeliségnek kell tekinteni például az e-mailben, sms-ben vagy éppen a Facebookon adott utasításokat, vagy az így történt felmondást. Mivel bizonyítani kell az utasítás elküldését, és azt is, hogy megkapta a címzett, kényes kérdésről van szó.

Bánki Orsolya a vezető állású munkavállalókról beszélt. Az ő esetükben a törvény bevezetett egy olyan szabályt, hogy az minősül vezető beosztású munkavállalónak, aki a minimálbér legalább hétszeresét keresi. Őket indoklás nélkül el lehet bocsátani, azaz itt erősebb lett a munkaadók helyzete.