Ezért lett rekord a hiány
Azt már két hete tudjuk, hogy február végén 483 milliárdos hiánnyal zárt a központi költségvetés, vagyis megközelítette a deficit az egész éves terv felét. Most az is kiderült, miért. A Nemzetgazdasági Minisztérium most hozta nyilvánosságra a részletes kimutatást és magyarázatokat – ebben persze megismételve a korábbi érvet: minden rendben, úgy tervezték, már korábban is, hogy ilyen magas lesz a deficit az év elején.
A mostani magyarázat szerint a kiadások most különösképpen meghaladják a bevételeket, amit "a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeinek és kiadásainak eltéréseivel magyaráznak". Értsd: többet költöttek a miniszterek mindenféle támogatásra most az év elején, mint korábban szoktak. Máshol ezt választási költekezésnek hívják, az NGM-nél azonban erről szó sem lehet. Ezenkívül a magyarázat szerint a "2013 szeptemberétől megvalósuló pedagógus-béremelés hatásai, másrészt a 2013. április 1-jétől költségvetési szervként működő volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai" okoztak még eltérést.
Van logikus indok is: az önkormányzatok adósságátvállalására február végén 68,1 milliárd forintot fizettek ki, ami a központi egyenleget rontja, ám az államháztartásnál semleges lesz a szaldója - vagyis emiatt nem lesz magasabb az uniós deficit, miközben a kifizetés egyszeri, tehát az év elején meg is dobja a hiányszámot. A képet persze némileg rontja, hogy az indoklás szerint "jelentős mértékben meghaladták" a tavalyit a helyi önkormányzatok támogatásai is.
Az a közölt táblázatból is kiderül egyébként,hogy a bevételekkel egyelőre nincs nagy gond – első pillantásra még szebben is csordogáltak, mint tavaly. A bevételek főösszege öt százalékkal haladja meg az elmúlt év első két hónapjában mértet – ami időarányosan jobb teljesítést is jelent, hiszen a terv 3 százalékos visszaesés volna a bevételekben az év egészére. Ennek oka nem az adócsökkentés, sőt, az adóbevételek növekedni fognak.
A tárcák a saját bevételeiket tervezték némileg kisebbre, és a központi kormány kevesebbet gondol elvenni a többi államháztartási alrendszertől – ezért a mérséklődés. Az adókból több jön be – legalábbis elvben. A gyakorlatban ugyanis itt néhol elmaradás látszik. Ugyan a főbb számok szintjén mindenütt a tavalyihoz hasonló a teljesítés (vagyis a tervhez képest jól állnak), ám a részletek néha rosszabb képet mutatnak. A cégek befizetéseivel és a bérekhez kapcsolódó elvonásokkal (szja és járulékok) nincs semmi gond – itt szépen hozhatóak a tervek. Ám ismételten elmaradás van a fogyasztáshoz kapcsolt adóknál – az áfa- és a jövedékiadó-bevétel is kevesebb a tavalyinál. Egyelőre nem látszik tehát a pénztárgépek bekötésének bevételemelő hatása – az összesítő számokat egyelőre az teszi széppé, hogy idén a tranzakciós bevételek már a magasabb adószinten jönnek az év elején is.
A kiadásoknál az összehasonlítás brutális költekezésről ad számot: tavaly az első két hónapban a tárcák 889 milliárd forintot fizettek ki, az idén azonban 1077-et, vagyis csaknem 200 milliárd forinttal többet. Ez önmagában magyarázat a februári óriáshiányra, pedig az erre a célra fordítható keret az idén elvben csökken is.