Brüsszel csomagot akar
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az idén és jövőre sem kerül a GDP 3 százaléka alá az államháztartás hiánya Magyarországon. Mindez annyit jelent, a magyar kormánynak egyelőre nem sikerült elhitetnie az Európai Bizottsággal, hogy meg tudja őrizni a tavaly elért eredményeket. A Bizottság úgy véli, a deficit az idén a GDP 3, jövőre pedig 3,3 százaléka lesz. A konvergenciaprogramban a kabinet erre az évre 2,7, jövőre pedig 2,2 százalékos deficitet várt.
Az államadósságot a bizottság 2013-ban 79,7 százalékra, 2014-ra pedig 78,9 százalékra, a gazdasági növekedést pedig 2013-ra 0,2 százalékra, jövőre pedig 1,4 százalékra teszi.
Az előző, februárban bemutatott előrejelzésben a Bizottság a 2012-es deficitet még 2,4 százalékosra becsülte – végül azonban kiderült: a hiány csupán 1,9 százalékos volt tavaly. Akkor idén és jövőre 3,4 százalékos hiánnyal számoltak, ám az várható volt, hogy a tavalyi, sokkal kedvezőbb adat fényében ezt lefelé módosítja majd a Bizottság. A kérdés a mérték volt.
"Közel a cél"
Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyekben illetékes alelnöke az előrejelzés bemutatásakor azt mondta: új intézkedések meghozatalával a kormány biztosítani tudná a küszöbérték alatti költségvetési hiányt. A finn EU-biztos szerint Olaszország és Magyarország is kikerülhet idén a túlzottdeficit-eljárás alól, amennyiben továbbra is fenntartható pénzügyi politikát folytat. Ám kitért arra is, hogy Romániának, Lettországnak és Litvániának van a legjobb esélye arra, hogy kikerüljön az eljárás alól.
A bizottság május 29-én tesz javaslatokat a túlzottdeficit-eljárásokkal kapcsolatos döntésekre, tehát a magyar kormánynak minél előbb lépnie kell. Egy neve elhallgatását kérő bizottsági tisztségviselő szerint azonban nem kell nagy kiigazítás, hiszen kicsi az eltérés a küszöbértékhez képest. Mint mondta, a magyar kormány dolga kitalálni az intézkedéseket, a bizottság nem támaszthat elvárásokat ebben a tekintetben. Kifejtette, az eljárás alól való kikerülésnél elsősorban a nominális érték és a fenntarthatóság számít, ez utóbbi biztosítása miatt kellenek az új intézkedések. Azt is közölte, bizonyos intézkedéseket rövid idő alatt meg lehet vizsgálni, ezért egyáltalán nem kizárt, hogy még május 29-ig figyelembe vegyék őket. – Tíz év után már nagyon közel vannak a célhoz, csak nagyon kicsi kell – mondta a tisztségviselő arra utalva, hogy Magyarország csatlakozása óta, 2004-től tartozik túlzottdeficit-eljárás alá.
A 2012-es 1,9 százalékos deficit a bizottság szerint többek között továbbra is az átmeneti különadóknak köszönhető (melyek a GDP 0,75 százalékát teszik ki). A bizottság elemzése kitér rá, hogy a 3,25 százalékos költségvetési kiigazítás fele adóemelésekből áll, mint például az áfa emelése 27 százalékra. A brüsszeli testület elismeri, hogy megtakarításokat jelentett a kiadások korlátozása és a strukturális reformok végrehajtása – de ahogyan korábban, most is hiányolják ezeket.
Az idén tapasztalható deficitnövekedést a bizottság az átmeneti bevételek kivezetésével és a bevételcsökkentő ösztönző intézkedésekkel (például egykulcsos szja), a növekvő kamatkiadásokkal, és más politikákkal, mint például a közmunkaprogram kiterjesztésével és a közbefektetések növekedésével magyarázza. Ezeket a bizottság szerint a magasabb adók korrigálják (pénzügyi tranzakciós illeték, magasabb adók az energia- és közüzemi szolgáltatóknak, amelyek 1,25 százalékot tesznek ki az előrejelzés szerint.) A 2011-es és 2012-es konvergenciaprogramban foglalt intézkedések 0,5 százalékkal javítják a deficitet.
Nem utaltak viszont a korábbi kifogásokra. Három problémás pontot látott a bizottság korábban. Az autópályadíj tekintetében a bizottság azért nem lát tisztán, mert nem lehet tudni pontosan, hogyan történik majd a végrehajtás, a pénz beszedése, és mennyire lesz megbízható a rendszer. A magyar kormány ugyanis az elektronikus díjszedési rendszer kialakításához szükséges eszközökre és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó beszerzéseket minősített eljárásban végzi, magyarul államtitokká vált, ki, hogyan szedi be a díjat, ezért a bizottság sem tud tájékozódni. A másik kérdés a pénztárak elektronikus bekötése a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV): nem világos, hogyan fog működni a rendszer, hogyan dolgoznak fel ennyi adatot, mennyi idő alatt, s mennyibe kerül az egész, miközben elvileg pluszbevételt nem hoz. További kérdés lehet a tranzakciós illeték, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium április végi tájékoztatása szerint az illetékből március végéig 27,5 milliárd forintnyi bevétel folyt be a költségvetésbe, ami az időarányosan tervezett érték felét éri el.
Varga: A Bizottság téved
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a brüsszeli prognózist tévesnek tartja. Sajtótájékoztatóján azt mondta: szerinte ennek ellenére van esély lekerülni az uniós szégyenpadról. A kormány kemény megszorításokat is vállalt annak érdekében, hogy mindenkit meggyőzzön: a deficit jövőre sem szalad el. Először ezért megpróbálják jobb belátásra bírni az eurokratákat, ám ha ez nem sikerül, akkor hajlandóak a várt intézkedésekre is.
