Az FGSZ Földgázszállító Zrt. államilag elfogadott, 10 éves fejlesztési programja szerint 2018-ig egy különlegesen nagy, egy méter átmérőjű belföldi gázvezetéket épít ki a honi gázelosztó központnak számító Városföld, illetve Győr között – jelentette be a Central European Business Centre által szervezett Energy Summit konferencián Zsuga János, a magyar gázrendszert irányító, Mol-kézben lévő FGSZ vezérigazgatója.

Az elfogadott terv szerint a beruházás az elsősorban Nyugat-Magyarországra összpontosuló ipari fejlesztések várható energiaszükségletei miatt mindenképp szükséges. Ezért költsége beépül a gázárba – szögezte le. Az általa ismertetett számítás szerint ez köbméterenként 1 forint alá becsülhető.

Bár a tervezett belföldi vezetékre alapvetően a honi igények miatt van szükség, úgy tudjuk, alkalmassá tehető a brit BP tervezte South East European Pipeline (SEEP) nemzetközi gázvezeték igényeinek kielégítésére is. Viszont a hasonló Nabucco és az orosz hátterű Déli áramlat nem ezen a nyomvonalon haladna.

Zsuga János előadásában úgy vélte: ha a vezeték évi hétmilliárd köbméter gázt szállítana, már behozná az árát. Az FGSZ mint magyarországi rendszerirányító kötelessége a tíz éves terv benyújtása, amit több próbálkozásukat követően a Magyar Energia Hivatal nemrégiben fogadott el – szögezte le. A központi gázhálózat a hagyományosan orosz–ukrán betáplálási forrás miatt elsősorban Kelet-Magyarországon kiépített, ám az igények várhatóan hosszú távon is elsősorban az ország nyugati felén összpontosulnak.

Zsuga János szerint az elfogadott terv biztosítja Magyarország számára, hogy térségi gázelosztó központtá váljék, ami meglátása szerint a gázárleszorítás egyetlen módja. A minket körülvevő országok többsége felé az FGSZ az elmúlt évek során kiépítette az összeköttetéseket. (Ismereteink szerint az ukrán bővítésen kívül ezek költsége nem épült bele a gázárba.) A szlovák kapcsolatot a kormány megbízásából az állami MVM Magyar Villamos Művek (MVM) építi meg – mint más előadásokból kiderült, az FGSZ hathatós segítségével. Elemezve a meglévő és a tervezett alternatív gázbeszerzési lehetőségeket, az FGSZ vezérigazgatója leszögezte: 2018 előtt az ország semmilyen módon nem lesz képes függetleníteni magát az orosz gázforrástól. Hasonlóképp vélekedett a honi fő gázbeszerzési szerződés mögött álló E.ON képviselője, Horváth Tibor is.

Ugyanakkor a szünetben hallhattunk más nézőpontú vélekedéseket is. Eszerint, ha 2014-ben kiépül a magyar–szlovák gázvezeték, az megteremti a lehetőségét annak, hogy ne csak a Gazpromtól közvetlenül vásároljunk, hanem más – esetleg nyugat-európai – kereskedők szintén orosz gázra vonatkozó ajánlatait is megvizsgáljuk. Jelenleg nyugaton jóval olcsóbb az orosz tüzelőanyag, mint amennyiért azt Magyarország a Gazpromtól közvetlenül kapja.

Ez különösen igaz az úgynevezett azonnali piacra, ami viszont – különösen a téli csúcsok idején – kockázatos. Ráadásul az egyetlen nyugati irányú vezetékünk túl vékony: amióta a nyugati tőzsdék olcsóbbak, folyamatosan tele van. A magyar–szlovák szakaszon ugyanebből az irányból érkezhetne gáz hazánkba.

A szlovák vezeték átadása arra az időszakra esik, amikor Magyarországnak új hosszú távú szerződésről kell tárgyalnia a Gazprommal. Ismereteink szerint a kormány azt várja, hogy ez az új gázbeszerzési lehetőség önmagában árleszorító hatású lehet az orosz féllel szemben. Ha emiatt a Gazprom akár csak néhány százalékot enged az árból, már bizonyosan megérte a beruházás. (A magyar–szlovák szakasz elvileg néhány tíz fillérrel növelné a gázárat, míg a százalékos árcsökkentés forintokban mérhető.)

Valószínűleg erre az elméletre gondolhat Orbán Viktor miniszterelnök is, amikor rendre azt hangsúlyozza, hogy két-három éven belül szerinte az ország már nem csak az orosz gáztól függ majd. A miniszterelnöki nyilatkozatokat nem említő szakmai felszólalások egyértelművé tették, hogy ez lehetetlen, de a magyar–szlovák vezeték kiépítése mégis javíthatja a Gazprommal szembeni alkupozíciónkat.

Didier Lebout, a Gazprom Marketing and Trading France stratégiai és fejlesztési igazgatója felszólalásában a hosszú távú szerződések előnyeit ecsetelte, a – szerinte – növekvő gázigények, az ellátás biztonsága és az azonnali piac kiszámíthatatlanságai miatt. Kiállt amellett is, hogy a szerződések tarifáit a nemzetközi olajárakhoz kössék. (Néhány éve az okoz problémát, hogy az olajkurzus jóval nagyobb mértékben emelkedik, mint a gáz szabadpiaci ára.)

A Nabuccón, a SEEP-en és a Déli áramlaton kívül újabb betáplálási útvonal lehetne az AGRI, amelynek magyar résztvevőjeként a kormány az MVM-et bízta meg. Az AGRI a Nabuccóhoz és a SEEP-hez hasonlóan Azerbajdzsán gázkészleteire épít, csak más útvonalon (részint cseppfolyósítva, tengeren). Ugyanakkor a jelenleg ismert legnagyobb azeri gázkészletet képviselő Shah Deniz mező minapi pályázatán az AGRI a Nabuccótól és a SEEP-től eltérően nem vett részt.

Kiss Csaba Attila, az MVM vezérigazgatói tanácsadója előadásában erre annyiban utalt, hogy az AGRI elsősorban akkor kerül napirendre, amikor eldől a Nabucco és a SEEP sorsa. A BP nyilatkozatai szerint ez 2013-tól várható. A másik két elképzeléshez képest az AGRI-nak a megvalósíthatósági tanulmánya még csupán készül.

Kiss Csaba Attila előadásában az MVM gázpiaci elképzeléseiről kifejtette: az állami energiahording alapjaiban nem rendezte át a piacot, de a – szerinte – többiekénél alacsonyabb gázárajánlataival élénkülést hozott. (A kormány döntései nyomán az MVM számára biztosított olcsó gázforrást a lakosság és a közintézmények hőellátására kellett fordítani.)

A felszólalók egyöntetűen úgy vélték, hogy 2016-tól az ország ellátásbiztonsága érdekében új hosszú távú szerződést kell kötni. Jelenleg a gázbehozatalt az E.ON végzi, de az Orbán-kormány energiastratégiájában erre a szerepre szintén az MVM-et nevesítette. Horváth Tibor az E.ON részéről e kérdés kapcsán úgy fogalmazott: fel kell tenni a kérdést, ki tárgyaljon a Gazprommal a hosszú távú szerződésről.

Szavaiból kitűnt, hogy a maga részéről az E.ON-t ajánlja, mivel a több ország igényét összesítő német energiakonszernnek a Gazprom egyik legnagyobb hagyományos vevőjeként komoly tárgyalási tapasztalata van. Ugyanakkor szerinte a magyarországi gázigények csökkennek, és ez a trend a belátható jövőben sem változik. Horváth Tibor további tudakozódásunkat mereven elutasította.

Aláírták a Déli áramlat szlovén szerződését

Alekszej Miller, az orosz Gazprom elnöke és Janez Janša szlovén miniszterelnök találkozója alkalmából közös vállalatot alapított a Déli áramlat szlovén szakaszának kiépítésére és működtetésére az orosz gázcég és a szlovén állam tulajdonában lévő Plinovodi. A két társaság tulajdoni aránya egyaránt 50-50 százalék. A Déli áramlat Szerbiából Magyarországra érkező szakasza ehhez csatlakozna.